2010. október 26., kedd

Bejeletés(=


Sziasztok:D Szóval megnyitottam a másik blogomat melynek a címe Lóháton a hajnali fény:D akit érdekel kukkantson be a bevezetőt már feltettem az első feji pedig szombaton kerül fel(= remélem ez a törim is érdekelni fog titeket pusziii(LLL)

2010. október 23., szombat

18. fejezet


Sziasztok itt a kövi feji:D Jó olvasást remélem tetszeni fog komi határ 10:) A múltkorinál megkaptam aminek nagyon örültem remélem itt is meg lesz(= na puszika sziasztok<333

18. fejezet

- Bella volt Jacob volt szerelme… - kezdett bele, de én közbe szóltam.
- Volt? Mármint ugye már nem szereti? Vagyis nekem mind egy csak szóval...
- Netty nyugi! Már nem szereti Bellát Jaket más sokkal jobban érdekli, elhiheted! – nézett rám mosolyogva. Tényleg? És ki az a más? Ezt nem hiszem el… Nem lehetek féltékeny Jake és én csak barátok vagyunk és nyilván való, hogy neki egyáltalán nem tetszem! Sajnos.
- Nos mint mondtam Jake szerelmes volt Bellába még régen, de akkor Bella még ember volt és nem volt házas. – mikor kimondta, hogy házas meg könnyebbültem.
- Úgy érted már vámpír? – kérdeztem tőle.
- Hát elméletileg az. Tudod Bella mikor még ember volt beleszeretett egy vámpírba, vagyis Edward Cullenba. Edward is viszont szerette őt, de egyszer csak elhagyta Bellát, aki ekkor nagyon kiborult szinte haldoklott, amíg nem volt itt a szerelme. Jacob viselte gondját mindig vele volt és törődött vele időközben pedig bele szeretett. De aztán Cullenék újra visszajöttek és persze Bella és Edward is összejöttek újra.
- És Jake vele mi lett biztos nagyon kiborult! – vágtam közbe.
- Hát igen nagyon szenvedett. Szörnyen érezte magát, de harcolt Belláért, mert tudta, hogy a lány szereti őt! – folytatta.
- Mi?? Bella is szerelmes volt Jacobba? Ez komoly? – kérdeztem tőle kíváncsian.
- Igen, de nem annyira szerette, mint Edwardot. –folytatta.
- Ó te jó ég! Ez rosszabb, mint egy szappanopera…
- Szerintem is. Na, szóval Bella elmondta Jacobnak hogy őt is szereti, de aztán kijelentette, hogy Edwardot választja és hozzá megy feleségül majd vámpír lesz! – fejezte be.
- Uramisten… szegény Jake! Most már értem miért nem akart beszélni erről! És még van képük visszaköltözni! Ezt nem hiszem el! – válaszoltam miközben fortyogtam a dühtől.
- Most már akkor érted ezt az egész helyzetet. – mondta szomorkásan.
- Igen most már minden világos. Emily nem tudod, mikor jönnek vissza a vámpíroktól? – kérdeztem tőle.
- Szerintem mindjárt. – válaszolta egyszerűen.
- Az jó, mert beszélni akarok Jakkel. Sürgősen. Még csak az hiányzik, hogy megint szaladjon ezután, a Bella után. – feleltem dühösen.
- Mi az Netty? Csak nem féltékeny vagy? – kérdezte vigyorogva.
- Mi? Én? Egyáltalán nem vagyok féltékeny csupán meg akarom óvni őt egy újabb szenvedéstől! Nem fogom hagyni, hogy újra össze, törje az a csaj. Ha vámpír, ha nem én biztos kiosztom, ha itt adja majd neki magát. – erre Emilyből kitört a nevetés.
- Jaj, egek! Ti jobban hasonlítotok Jacobbal mint hinnéd ő is pontosan ezt csinálta mikor rád volt szállva Embry. – felelte mosolyogva. Én pedig csak megforgattam a szemeimet az lehet, hogy én féltékeny vagyok, de ő csak meg akart védeni. Különben ha tetszenék neki már százszor a tudtomra adta volna.
Ekkor kinyitódott az ajtó és beléptek rajta a srácok vigyorogva. Úgy tűnik nem volt valami rossz ez a tárgyalás, ha ilyen nagy az öröm. Jake lépett be utoljára, aki nem tűnt valami boldognak. Tessék máris megbántotta az a Bella… Mikor meglátott kérdőn pillantott rám mire én oda sétáltam hozzá megfogtam a kezét és húztam kifelé az erdőbe.
- Netty nem meg mondtam, hogy maradj otthon? Miért nem tudsz egyszer is hallgatni rám? – nézett rám értetlenül.
- Bocs, de nem bírtam idegekkel hogy nem tudom, hol vagytok ezért szépen visszamentem, Emilyhez hogy megtudjam. – válaszoltam neki egyszerűen.
- És Emily mit mondott? – kérdezte idegesen.
- Nos Em mindent elmondott! – feleltem ki hangsúlyozva a „mindent” szót.
- Mindent? – kérdezett vissza.
- Igen mindent. De hagyjuk ezt jó? Szóval mi volt? – kérdeztem tőle és közelebb léptem hozzá.
- Találkoztunk a határvonalnál és megegyeztünk, hogy ugyanúgy, mint az eddigi szerződésben nem lépjük át egymás határát, na és persze ők nem ölnek embert. – mondta majd vállat vont.
- Ennyi volt? Már, mint más nem történt, mert úgy láttam, hogy valami miatt szomorú vagy, és nem szeretem, ha rossz kedved van. Nekem elmondhatod. – mondtam majd szorosan megöleltem mire a szívem újra gyors tempót vett át, de én próbáltam nem erre koncentrálni, hanem hogy ki szedjem Jacobból hogy mi a baja.
- Na, jó szóval mikor oda értünk rögtön éreztük, hogy ezek többen vannak, mint eddig és persze már egyikük sem volt ember. Már ő sem… - válaszolta miközben ökölbe szorult a keze.
- Nagyon sajnálom. – mondtam neki együtt érzően.
- Már úgyis mindegy. Szóval kiderült, hogy a másik vámpír az csak félig az, mert ő Edward meg Bella fia, akit megint csak Edwardnak hívnak. A harmadikat pedig nem láttuk, mert az otthon maradt Emmettel a nagydarab vérszívóval. – mondta.
- Akkor már értem miért vagy ilyen szomorú! – válaszoltam. Amint bejött az ajtón rögtön tudtam, hogy Bella miatt van az egész, de így hogy már az egészet elmesélte biztos vagyok benne. Jake szomorú, mert már nem tudja vissza szerezni Bellát így hogy már vámpír, nős és még egy közös fiuk is van ezzel az Edwarddal. Hát ennyit arról, hogy ő már nem szerelmes belé. Szerintem Emily nem jól érezte ezt az egészet.
- Ezt meg hogy érted? – nézett rám értetlenül.
- Ugyan Jake te még mindig szereted őt. – válaszoltam a szívem pedig rögtön összeszorult erre a kijelentésre.
- Mi? – nézett rám értetlenül. De tudtam, hogy tagadja az egészet.
- Tudom, hogy így van, nem kell tagadnod. Ez… nem… baj. – válaszoltam, de éreztem, hogy minél többet beszélünk róla annál rosszabb lesz és annál jobban fog fájni nekem már a szemem is könnyezett. Jobb lesz, elterelni a témát vagy pedig lelépni még mielőtt észreveszi.
- De nem így van! Én már rég nem érzek Bella iránt semmit! Csupán bánt ez az egész, mert a barátom! Érted? – nézett rám szomorúan.
- Tényleg? – kérdeztem tőle reménykedve.
- Persze. Bella a múlt. Már nem érdekel egyáltalán nem. – mondta miközben végig simított az arcomon majd egy kósza tincset elsöpört az arcomról.
- Na, gyere, menjünk vissza. – mondta majd megfogta a kezem és visszamentünk a házba.
- Hé, fiatalok merre jártatok? – jött oda Jared vigyorogva.
- Beszélgettünk! – válaszoltam Jacob helyett is.
- Aha, én is azt mondanám. – felelte vigyorogva.
- Jared! Fogd be! – jött oda Paul is és elrángatta onnan a barátját mire Jake csak a fejét rázta.
- Paul beszélhetnénk?- kérdeztem tőle. Ő pedig bólintott és oda jött hozzám. Majd kimentünk az udvarra.
- Szóval Selenáról lenne szó…- kezdetem bele.
- Jaj, ugye nem azt akarod mondani, hogy, valljam be neki, hogy mit érzek!? – kérdezte karba tett kézzel.
- Nem dehogy! Szóval arra gondoltam, hogy talán jó ötlet lenne, ha elhívnád őt randira. Na, mit szólsz? – néztem rá mosolyogva.
- Ja de mégis milyen randira? Mozi az túl elavult ő pedig különleges… valami egészen varázslatos dolgot kéne kitalálni. – mondta elgondolkodva.
- Nos, én, mint ötlet doboz szolgálhatok neked egy két érdekes ötlettel.
- Igen? Hallgatlak. – felelte.
- Szóval Jake és én azt találtuk ki, hogy szervezni kéne az erdőbe nektek egy romantikus vacsorát persze Sel tudta nélkül. Én Vivi és Emily szívesen megcsinálnánk. Ezzel tuti elkápráztatnád őt! – válaszoltam neki vigyorogva.
- Ó Netty te egy zseni vagy!! Ó úgy imádlak! – mondta majd felkapott és megpörgetett a levegőben majd szorosan átölelt.
- Ugyan dehogy! De azért köszi! Szóval akkor benne vagy? – kérdeztem tőle.
- Naná! Ez szuper ötlet.
- Remek akkor holnap már sort is keríthettek erre a randira szóval már indulj is el Selenához és kérdezd meg lenne-e kedve veled randizni holnap. Oké? – néztem rá mosolyogva.
- Oké, de mi van, ha nemet mond? – nézett rám szomorúan.
- Több pozitív gondolkodást. Figyelj, ilyenre sose gondolj, hogy nemet mond. Igent fog mondani hidd el. Próbáld, ki nálam kérj, meg hogy menjek el veled holnap este randizni.
- Oké. Szóval eljössz velem holnap este valahová? – kérdezte unalmasan.
- Ezt több érzéssel így még ő se hiszi el, hogy tényleg el akarod hívni. Gyerünk még egyszer! – adtam ki neki az utasítást.
- Na, jó. Netty lenne kedved velem randizni holnap este? – kérdezte érzéssel a hangjában. Szinte már tényleg elhittem, hogy el akar hívni.
- Igen Paul szívesen! – válaszoltam neki mosolyogva.
- Ez az, király vagyok! – válaszolta nagy egóval a hangjában mire elnevettem magam.
- Na, most már nincs más dolgod, mint elmenni és megkérni Selenát hogy találkozzon, veled holnap este szóval indulj spuri! – mondtam majd löktem rajta egyet, hogy elinduljon. Még integetett nekem aztán eltűnt a fák között. Miután visszamentem a házba mindenkit ott találtam kivéve Jacobot.
- Hé Embry Jake hova tűnt? – kérdeztem tőle.
- Nem tudom azt mondta kimegy hozzátok, de utána nem jött vissza. – válaszolta.
- Oké, köszi. Hát akkor én megyek, sziasztok! – köszöntem el majd egyenként megöleltem mindenkit és haza indultam…

2010. október 16., szombat

17. fejezet




Sziasztok itt a kövi feji:D Remélem tetszeni fog(= A komi határ mint általában 10:)Jó olvasást!


17. fejezet


"Mikor kinyitottam a szemem, észrevettem, hogy egy ismerős személy ül az ágyamon…"


- Vivi!!!! – kiáltottam el magam majd a nyakába ugrottam, aminek az lett a következménye, hogy mind a ketten a földön landoltunk.
- Netty! Csak hogy felébredtél! Mondta anyukád, hogy bulizni voltál a barátaiddal és még alszol így hát feljöttem és vártam, hogy felébredj! Látom, örülsz nekem! – felelte nevetve.
- Jaj, nagyon! De hogy-hogy itt vagy és miért nem szóltál, hogy jössz? – kérdeztem tőle kíváncsian.
- Ó meglepetésnek szántam! És jön a második meglepetés a szüleim a húgom és én ide költöztünk vagyis Forksba! Így már minden nap találkozhatunk! – kiáltotta vidáman. Én pedig nagyot sikítva újra a nyakába ugrottam újra.
- Ez komoly? Jaj, annyira boldog vagyok! El se hiszed mennyire hiányoztál! Te vagy a legjobb barátnőm együtt nőttünk fel olyan mintha testvérek lennénk! – válaszoltam neki mosolyogva.
- Igen tudom! Nos, szóval mesélj mi újság veled? Olyan rég beszéltünk! – nézett tám szomorúan.
- Hát hol is kezdjem… szerintem csípni fogod ezt a helyet legalábbis én nagyon szeretek itt élni! Egyébként úgy igazán nem történt semmi kivéve azt, hogy összevesztem egy nagyon jó barátnőmmel! – sóhajtottam lehangoltan. Csak ennyit mondtam el neki a vér farkasos részt kihagytam még csak az kéne, hogy megtudja, fejvesztve menekülne vissza. Nem is beszélve arról, hogy nem mondhatom el senkinek.
- Sajnálom, biztos minden rendbe jön és kibékültök majd! – vígasztalt meg barátnőm.
- Hát reménykedem benne! Na, jó egy pillanat kimegyek, a mosdóba majd átöltözök és megmutatom, neked a La push-t! Jó? – kérdeztem tőle izgatottan.
- Az szuper! Na, hát akkor siess! – mondta majd a kezembe nyomott egy szatyrot.
- Ez meg mi? – kérdeztem tőle meglepve.
- Egy kis ajándék tőlem! Remélem tetszeni fog! – mondta vigyorogva.
- Biztosan, de most megyek és felveszem, mert ha jól sejtem ez valami ruhadarab, igaz? – néztem rá kíváncsian.
- Ezt eltaláltad barátném! – válaszolta majd betuszkolt a fürdőbe és becsukta az ajtót. Gyorsan vettem egy zuhanyt majd fogat mostam és kivettem a szatyorból a ruhákat. Egy világos cső szárú farmert találtam benne egy I LOVE MUSIC pólót, amire már egy ideje fáj a fogam és még volt egy kis dobozka, amiben egy zöld gitár pengetőt fedeztem fel. Felkiáltottam örömömben kintről pedig csak egy hal kuncogás hallatszódott. Felkaptam magamra a ruhát majd megfésültem a hajam és kirohantam, hogy megköszönjem Vivinek ezt sok király ajándékot.
- Ugyan semmiség volt őket beszerezni! Örülök neki, hogy tetszenek, de most menjünk már légyszi! – nézett rám nagy szemekkel.
- Oké, oké megyünk, csak eszem valamit éhen halok! – mondtam majd lementünk a konyhába ahol anyu éppen szorgoskodott.
- Hát jó reggelt álomszuszék látom felébredtél milyen volt este a buli? Mikor jöttél haza? – kérdezte mosolyogva.
- Ő klasz volt hát már nem igazán emlékszem, de nyugi Jake haza kísért! – mondtam anyunak, mire Jake neve hallatára Vivi szeme felcsillant.
- Akkor rendben, nos, nekem el kell rohannom a boltba, de nem soká, jövök, a reggeli a pulton van, sziasztok! – mondta majd magunkra hagyott minket. Vivi leült mellém az asztalhoz, de hozzá se nyúlt a kajájához csak rám bámult felhúzott szemöldökkel.
- Nem eszel? – kérdeztem tőle.
- Szóval Jake mi? Mond csak ki az a Jake? És hogy –hogy nem említetted még nekem? – kérdezte egy kissé morcosan. Ajaj, ennek rossz vége lesz…
- Jake csak egy barátom. – válaszoltam egyszerűen.
- Aha… na persze! Nekem elmondhatod! – nézett rám mosolyogva.
- Mondom, hogy csak egy barát! És hagyjuk ezt a témát rendben? – kérdeztem tőle haragosan.
- Jól van, na! Bocsi csak érdekel, hogy mi van veled! És egyébként nem tetszik senki? – kérdezte kíváncsian. Mire én csak nem legesen megráztam a fejem. Ezzel véget is vetve ennek a témának. Ezek után ő is hozzá fogott az ételhez és miután befejeztük elindultunk körbe nézni a La push-t.
- Ó itt annyira szép minden! Csak tudod, mi hiányzik? – kérdezte miközben rám pillantott.
- Mi? – néztem rá értetlenül.
- Hát a Pláza! Már elvonási tüneteim vannak. – mondta szomorúan mire én elnevettem magam.
- Úgy látom te semmit sem változtál! – feleltem neki vigyorogva.
- De te igen. Sokat is. Már nem vagy az a méla bús szomorú lány, aki eddig voltál miután Jesse elment. – válaszolta szomorúan.
- Igen tudom… Már túl vagyok, rajta azt hiszem… csak… - mondtam volna tovább, de ő közbe vágott.
- Hohó! Álljunk csak meg? Mit mondtál? Túl vagy rajta? Ezt nem tudom elhinni végre csoda történt! Úgy tűnik, mégis van isten, mert teljesült a kívánságom! – mondta mire elnevettem magam.
- Na és hogy hívják? – kérdezte felhúzott szemöldökkel.
- Kit? – kérdeztem meglepve.
- Hát azt az istent, aki elfelejtette veled, mert annak egy Adonisznak kell lenni-e hogy kitörölje a fejedből Jesse-t. – felelte ördögien mosolyogva.
- Nem tudom, miről beszélsz! Már mondtam, hogy nincs semmi féle… Jake! – válaszoltam, de ekkor megláttam Jaket aki felénk közeledett mosolyogva.
- Sziasztok! Netty épp hozzád igyekeztem… és ő ki? – kérdezte mikor Vivire nézett.
- Ő legjobb barátnőm, akiről már annyit meséltem Vivi! – mutattam be neki.
- Á szia Jacob Black vagyok! – köszönt neki majd kezet nyújtott, Vivi pedig mosolyogva elfogatta.
- Én meg Vivi Swift. Jaj Netty már annyit mesélt rólad egyszerűen nem lehet lelőni mikor rólad, beszél. Mond mit műveltél vele, hogy ennyire oda van érted?! – kérdezte Jaketől mosolyogva majd rám pillantott, hogy mit szólok ehhez én szúrósan rá pillantottam majd így szóltam.
- Ha-ha Vivi nagyon vicces vagy. Komolyan mondom, egyszer még megöllek. – súgtam a fülébe majd rá ütöttem a kezére mire még jobban elvigyorodott. Jake az egészet mosolyogva nézte végig majd így szólt.
- Szóval lenne kedvetek eljönni Emilyhez most úgy is ott van mindenki. – nézett ránk érdeklődve.
- Persze! Leah is ott van? – kérdeztem a végét már halkabban.
- Nem Leah nincs! Sajnálom úgy is kibékültök, csak adj neki időt. – mondta Jake miközben végig simított a karomon.
- Hát remélem. De akkor induljunk. – mondtam majd karon ragadtam barátnőmet és elindultunk Emilyékhez. Mikor oda értünk Jake kinyitotta nekünk az ajtót majd előre engedett minket ekkor mindenki ránk kapta a tekintetét.
- Szisztok! – köszöntünk nekik.
- Hali Netty és szia, csinos idegen! – jött a Seth.
- Helló Vivi vagyok Netty barátnője most költöztem ide. – mutatkozott be. Majd mindenki oda jött hozzánk és bemutatkoztak. Mindannyian nagyon kedvesek voltak főleg Embry.
- Szia Embry Call vagyok. És imádom a szőkéket. – jött oda vigyorogva.
- Szia Vivi vagyok és imádom az ilyen helyes pasikat, mint te! – válaszolta Vivi vigyorogva mire mindenki elkezdett nevetni én meg csak a szememet forgattam.
- Úgy tűnik egymásra találtak… legalább téged nem fog zaklatni többé. – jött oda Jake.
- Ja, szerintem őket egymásnak teremtették néz, csak rájuk pont összeillenek kívül belül nem? – néztem rá Jakere.
- Jó felé kapizsgálsz kislány. – válaszolta miközben átölelt.
- Ezt hogy érted? – kérdeztem tőle értetlenül.
- Hát…- kezdett volna bele, de ekkor az ajtó kivágódott és Sam lépett be rajta.
- Cullenék visszajöttek! – mondta idegesen. Ekkor Jake arcán meglepődést majd haragot véltem felfedezni.
- Hogy mi? Ezt mégis honnan veszed? – kérdezte idegesen.
- Éreztem az illatukat miközben járőröztem. Biztos, hogy ők azok! – válaszolta.
- Ezt nem hiszem el… Mi a fenéért, kellett nekik visszajönni csak rontsák a levegőt. – felelte dühösen.
- Kik azok a Cullenék? – kérdeztem.
- Majd elmondom, de most az lesz a legjobb, ha te és a barátnőd haza mentek. – nézett rám szomorúan.
- Jake mi a baj? Látom, hogy valami nincs rendben. – mondtam neki.
- Ígérem, mindent elmondok csak nem most. Gyertek, menjünk! – szólt oda Vivinek is aki kelletlenül de felállt Embry mellől és elindultunk haza. Útközben Vivi végig arról fecsegett, hogy mennyire örül, hogy ide költözött és perszer Embryről. De én a felére nem tudtam oda figyelni végig azokon a Cullenékon járt az eszem. Vajon kik ők? És miért jöttek vissza? Egyáltalán miért olyan nagy baj ez Jacobnak és a többieknek? Valahogy ki kell derítenem. Még hozzá most rögtön.
- Ő Vivi van egy kis dolgom szóval…
- Értem én persze nem gond majd találkozunk, ja és klasz nap volt, szia! – köszönt el majd megölelt. Miután elment azonnal visszaindultam Emilyékhez. Emily konyhában szorgoskodott, mint általában és persze nagyon meglepődött, hogy újra itt vagyok.
- Netty hát te? Azt hittem haza mentél. – nézett rám értetlenül.
- Igen úgy is volt csak tudnom kell valamit és abban reménykedtem, hogy talán te tudsz segíteni nekem.
- Miről van szó? – kérdezte kíváncsian.
- Szóval kik azok a Cullenék? – néztem rá érdeklődve. Ő pedig vett egy nagy levegőt majd így szólt.
- Ezt inkább Jacobnak kéne elmondania nem nekem. – válaszolta egyszerűen.
- Talán igen, de ő most nincs itt és én tudni akarom. – jelentettem ki.
- Hát jó elmondom. Szóval Cullenék egy vámpír klán… - kezdett bele, de én közbe vágtam.
- Hogy micsoda? Vámpír klán? És Jake ott van? – kérdeztem.
- Igen most épp odamentek velük tárgyalni. – válaszolta.
- És mi van, ha bajuk esik hisz, azok vámpírok. Jaj, ne…
- Netty nyugi nem lesz semmi bajuk ezekkel a vámpírokkal már egyszer békét kötöttek és egyébként is ők vegetáriánus vámpírok.
- Az meg mit jelent? – kérdeztem.
- Azt hogy nem ember vérrel, hanem állat vérrel táplálkoznak. – mondta majd leült az asztalhoz majd én is helyet foglaltam mellette.
- De akkor is veszélyesek! Annyira félek, hogy bajuk esik!
- Nem kell aggódnod miattuk. Jake és a többiek tudnak vigyázni magukra ők vérfarkasok, emlékszel? Nem lesz semmi gond. Csak hát…
- Csak hát mi?
- Ott lesz Bella is. – mondta majd lehajtotta a fejét.
- Ki az a Bella? – néztem rá kérdően. Ő pedig belekezdett…


Gitár pengető:


Csőszárú farmer:


Póló:

2010. október 6., szerda

16. fejezet


Sziasztok:D Meghoztam a kövi fejit sokkal hamarabb mint szoktam(: úgyhogy lehet örülni:D a hamarabbi feji oka a sok komi na meg h beteg vagyok:S jól megfáztam és most itthon vagyok nem mentem suliba így több időm volt írni(= szóval a ha lesz még időm akkor a kövi fejit még szombaton felteszem de ha nem akkor csak jövő héten:) a komi határ mint általában 10 ezt a múltkori fejezetnél be is váltották még többet is írtatok és azt nagyon köszönöm mindenkinek*-* jó olvasást millió puszi sziasztok(LL)


16. fejezet


Embry nagyon kitett magáért az már biztos a buli fergeteges volt már a part másik végéről hallani lehetett a nagy dübögést és amint közelebb és közelebb mentünk már azt is kilehetett venni milyen zene szól. Világításnak fáklyák voltak fel állítva és persze a holdfény egy hatalmas színpad is volt melyen ott volt Seth aki úgy tűnt a zenén dolgozott. Asztalok is voltak melyek megvoltak, terítve étellel és itallal meg minden, ami kell.
- Hé, fiúk lányok ide értetek? Na, milyen buli? – jött oda hozzánk Embry vigyorogva.
- Király vagy haver! Ez a buli eszméletlen! – mondta neki Jared majd hátba veregette elismerés képen.
- Igen nagyon klasz! – feleltem én is. Mire Embry rám kapta a tekintetét.
- Hát örülök, hogy tetszik! Netty nagyon csini vagy! Van kedved táncolni? Ígérem, nagyon, rendes leszek! – mondta miközben Jakre nézett.
- Hahó, most Jakkel akarsz táncolni vagy velem? – kérdeztem mire elnevette magát.
- Hát persze hogy veled! Csak először gondoltam megkérdezem a testőrödet is. – válaszolta miközben Jacobra pillantott.
- Nagyon vicces. Jake nem a testőröm, hanem egy jó barátom és nem ő mondja, meg hogy kivel táncolok, hanem én szóval mehetünk. – mondtam majd kézen ragadtam és már mentünk is a táncparkettre. Embry jól megtáncoltatott és ígéretéhez híven tisztes távolban maradt. Vagy négy számon át táncoltunk mikor mondta, hogy mondani akar valamit ezért kimentünk a tömegből egy olyan helyre ahol jobban értettük egymás szavát.
- Szóval van egy meglepetésem a számodra. Emlékszel mikor azt mondtad, hogy szeretsz énekelni? – kérdezte tőlem.
- Persze. – válaszoltam egyszerűen.
- Hát akkor remélem, hogy ez még most is így van, mert karaokézni fogsz! – jelentette ki mosolyogva.
- Mi? Jaj, ne ez nem jó ötlet Embry könyörgöm ne! – néztem rá rémülten.
- Ugyan már ne félj megbeszéltem Emilyvel és Kimmel, hogy énekeljenek veled. Ők lesznek a háttér énekesek. Szóval ismered az a számot hogy: Girls just wanna have fun? – kérdezte.
- Igen az, az egyik kedvencem. De akkor sem érted? Nem fogom magam leégetni! – akadékoskodtam tovább.
- Nem fogod magad leégetni. Na, légy szíves! Csak próbáld meg. – nézett kiskutya szemekkel.
- Nem hiszem el, hogy ezt mondom, de oké benne vagyok. – válaszoltam lehangoltan.
- Ó szuper! – mondta majd jó szorosan megölelt.
- Na, gyere nyomás a színpadra! – felelte majd kézen ragadott és húzott a színpad felé mikor felértünk elég kényelmetlenül éreztem magam a sok ember mind engem bámult és ettől egy kicsit megrémültem, mert sosem szerettem a középpontban lenni. A tekintetemmel rögtön Jaket kerestem. Ott állt Paul és Selena mellett és engem nézett mosolyogva. Nem hiszem el még ő is tudta, hogy mire készülnek. Micsoda áruló, na, csak legyen, vége a számnak megkapja a magáét. Láttam, hogy Selena felé fordul és súg valamit a fülébe a lány elmosolyodott. Ez meg mit művel még sugdolózik is a szemem láttára. Most már biztos, hogy nem éli túl ezt a napot. Sel elindult a színpad felé feljött és oda jött hozzám.
- Jake sok szerencsét kíván és úgy döntöttem, hogy én is besegítek egy kicsit. – válaszolta majd oda állt a hátam mögött álló Emily és Kim mellé.
- Helló skacok! Remélem, tetszik a buli!! Van egy kis meglepetésem nektek! Netty énekelni fog nekünk valamit! Fogadjátok őt nagy szeretettel és tapssal! – mondta majd lesétált a színpadról a zene pedig elindult…





Funny Videos & Song Lyrics


Mikor befejezetem a közönség hatalmas tapssal és fütyüléssel jelezte nekem a tetszését. Elmondhatatlan boldogságot éreztem mikor a színpadon álltam teljesen megfeledkeztem a zavaromról miközben énekeltem. Úgy éreztem színpadra születtem. És hogy a többieknek tetszett ez már csak hab a tortán. Mikor lementem mindenki egy hatalmas öleléssel fogadott és elmondták mennyire tetszett nekik. Én pedig majd elszálltam a boldogságtól. Mindig is énekesnő akartam lenni már óvodás korom óta. Benne voltam mindig az énekkarba jártam gitározni és zongorázni is. Még táncolni is, de azt annyira nem szerettem. A zene az életem! Egy doboz van tele az eddigi dalaimmal és verseimmel. Ezeket még sosem mutattam meg senkinek kivéve a legjobb barátnőmet Vivit. Csak ő látta őket neki pedig mind nagyon tetszett. Alig várom, hogy újra elkezdődjön a suli és megint tudjak menni, énekelni, remélem itt is van rá lehetőség.
Utoljára Jake jött oda hozzám és persze ő is egy hatalmas öleléssel fogadott.
- Netty nagyon jó voltál! Szuper hangod van! Nem értem eddig miért nem szóltál róla! – nézett rám szúrós szemmel.
- Hát nem is tudom… - kezdtem bele de Embry közbe vágott.
- Aha, hát itt vagy! Nagyon király voltál tudtam én, hogy így lesz! És még nem akart énekelni! Hát még jó hogy jó a meggyőző képességem! – felelte vigyorogva.
- Ja, még jó! Csak nehogy az a meggyőző kis fejed egyszer leessen a helyéről! – válaszolta neki Jake. Mire mindenki elkezdett nevetni.
- Ha-ha nagyon vicces vagy Jacob! – válaszolta neki Embry haragosan.
- Bocs haver, de mint tudod, nem vagyok az a könnyen felejtő típus.
- Igen erre már rájöttem! Na, jó, ha megbocsátotok mennem, kell, mert én vagyok a házi gazda és nekem kell szórakoztatni a népet. – mondta majd otthagyott minket, ahogy a többiek is.
- Szóval, ha nem fáradtál el nagyon lenne kedved táncolni velem? – kérdezte Jake.
- Persze! – válaszoltam azonnal. Majd elindultunk a táncparkett felé. Épp egy lassú szám jött… hát ez az én szerencsém. Közelebb húzott magához a szívem pedig úgy vert, hogy majdnem kiesett a helyéről. Komolyan mondom, ha így folytatom szívinfarktussal fognak kórházba szállítani. Teljesen elvesztem a tekintetében már a zenét sem hallottam csak ő volt és én. Én tényleg teljesen bele estem… ó mit megadnék, azért ha tudnám, most mire gondol! A zene lassan véget ért és mi is elengedtük egymás kezét. Oda sétáltunk Emilyékhez és velük beszélgettünk az este további részében. Paul és Selena sokat táncoltak együtt úgy tűnik elég közel kerültek egymáshoz. Alig várom már, hogy Paul elhívja őt vacsorázni akkor már tuti lesz a siker. A beszélgetésnél szóba jött Leah is és az, hogy miért nem jött el a buliba. Srth szó szerint idézte őt: Nem vagyok kíváncsi az áruló barátnőmre és a többiekre sem!
Ez most megint nagyon szíven ütött, de próbáltam nem mutatni, mert tudom, hogy akkor Emily is rosszul érezné magát és azt pedig nem szeretném. Így hát úgy tettem, mint akit nem zavar ez az egész. Hajnali kettőkor értem haza a szüleim pedig már rég aludtak így nem vették észre, hogy mikor érkeztem meg. Gyorsan lezuhanyoztam és már dőltem is bele az ágyamba másnap délig fel sem ébredtem. Mikor kinyitottam a szemem észrevettem hogy egy ismerős személy ül az ágyamon…

2010. október 1., péntek

15. fejezet


Sziasztok meghoztam a frisst megint egy nappal hamarabb;) de nagyon csalódott vagyok mert csak 6-an írtak komit:( :( légyszi ennél legyen meg a 10 komi lássátok még hamarabb is hozom de a komit nagyon szeretném*-* úgyhogy a következő fejit csak akkor teszem fel ha meg lesz a 10 addig ne is álmodjatok róla xD szóval komi komi:D nos jóó olvasást és szórakozást kívánok ehhez a fejihez (= remélem tetszeni fog nektek millió puszi sziasztok(L)<33

15. fejezet

Reggel mikor felébredtem, újra rám tört a szomorúság Leah miatt. Valahogy ki kell békülnöm vele. Nem hagyhatom, hogy tönkre menjen a barátságunk! Így is ezen kívül is van még csomó bajom. Ott van például Jake! Nem tudom, meddig bírom még, hogy ne mondj el neki, hogy mit érzek. De mit is érzek? Azt hiszem, szeretem őt. De még mindig nem vagyok benne igazán biztos, mert a Jesse iránt érzett szerelmem még mindig nem tűnt el. Úgy érzem ez az érzés még bennem is marad egy darabig. De vajon meddig? Mindig is érezni fogok iránta valamit? Vagy egyszer csak eltűnik, és nem jut eszembe többé? Hát ezt erősen kétlem, de kitudja, nem tudom, mit hoz a sors. De egy biztos minden egyes nap jobban szeretem Jaket, és bármit megadnék érte, hogy ő is úgy érezzen irántam, mint én ő iránta.
A reggelem szokásosan telt. Meg reggeliztem majd bekapcsoltam a tv-t és azt bámultam. Tegnap megbeszéltem Emilyvel hogy délután átjön és magával hozza Selenát is. Na, igen itt a következő probléma. Még sehova sem jutottam a Paul Selena ügyben és ez ellen tenni kéne valamit. Csak még azt kell kitalálnom, hogy mit. Hm… talán Jake a segítségemre lesz. Gyorsan felpattantam a fotelból és már rohantam is át hozzá. Mikor oda értem épp kopogni készültem, amikor az ajtó kinyitódott.
- Szia Netty! – köszönt Jake majd szorosan átölelt. Az ölelése szokásához híven forró és gyengéd volt a szívem pedig persze rögtön meg lódult.
- Jake, szia! Csak nem hallottad, hogy jövök? – kérdeztem mosolyogva.
- Már az utca másik végéről hallani a szívdobogásod! Talán futottál? – kérdezte mosolyogva.
- Dehogyis! Én normálisan sétáltam. – válaszoltam.
- De…de, vá…várjunk csak. Te…te hallod a izét vagyis jaj ne! – mondtam majd vörös fejjel háttat fordítottam neki.
- Mi az? – kérdezte majd elém lépett és értetlenül nézett rám. Ekkor láttam beugrik neki és egy vigyor jelent meg az arcán.
- Ó szóval miattam van? Nincs, semmi baj kislány miattam nem kell szégyenlősnek lenned! – jelentette ki mosolyogva, amitől ha lehet még vörösebb lettem.
- Mi? Én… én nem is mondtam, hogy… - kezdtem bele, de ő közbe vágott.
- Persze, persze elhiszem. Szóval miért is jöttél? Nem mintha baj lenne, mert hozzám bármikor jöhetsz. – felelte és végig simított az arcomon mire a pulzusom az egekig szökött.
- Ő csak azért, hogy csinálnunk kéne valamit a Paul Selena ügyben, mert még mindig nem jutottunk sehova és megígérted, hogy segítesz ezért hát eljöttem. Szóval segítesz kitalálni valamit? – néztem rá kiskutya szemekkel.
- Naná! Megígértem vagy nem?! – nézett rám mosolyogva.
- De. – válaszoltam.
- Hát akkor gyere be. – mondta majd kitárta előttem az ajtót és beléptünk a házba. Ezután megfogta a kezem és felfelé húzott a lépcsőn majd beléptünk a SZOBÁJÁBA. Jó oké nyugodt vagyok. Nem kell rögtön beindítani a fantáziámat te jó ég mekkora ágya van ezen, tuti elférek én is! Jézusom miket gondolok?! Le kell állítanom magam.
- Ő klasz a szobád. – mondtam neki mosolyogva.
- Köszi de nem akarsz leülni ide? Biztos kényelmesebb, mint az ajtóban állni! – mondta mosolyogva miközben megpaskolta az ágyat magam mellett. Szép lassan oda sétáltam majd tisztes távolban helyet foglaltam mellette.
- Szóval… - kezdett bele.
- Szóval? – kérdeztem vissza.
- Ő mire gondoltál vagy nincs semmilyen ötleted? – kérdezte miközben rám pillantott.
- Hát nagyon még nincs semmi, de talán ha rátudnánk, venni Pault hogy, hívja el vacsorázni Selenat az már egy jó kiindulási pont nem? – néztem rá kíváncsian.
- Igen ez egy jó ötlet! Látod nem is kellek én neked! – válaszolta nevetve.
- Dehogynem! Te vagy az én ihlet farkasom! – válaszoltam vigyorogva.
- Ó micsoda rangom van! El se hiszed, mennyire örülök, hogy nem félsz tőlem és nem utálsz. – nézett a szemembe.
- Már mondtam Jake hogy én sosem tudnálak gyűlölni! Fontos vagy nekem! Te vagy az egyik legjobb barátom nem is tudom, mi lenne velem nélküled. – válaszoltam. Mire ő közelebb jött hozzám épp csak centik választottak el minket.
- Netty nekem te vagy a legfontosabb! Bármint megtennék érted! Én… - ekkor kopogtak az ajtón. Ezt nem hiszem el! Én megölöm.
- Hello gyerekek mizu? – lépett be Seth az ajtón.
- Seth micsoda vártalan meglepetés! Nem úgy volt, hogy délután ötkor jössz? – kérdezte tőle Jake egy kicsit haragosan.
- De igen. Csak unatkoztam otthon így gondoltam átnézek. Jaj, csak nem megzavartam valamit? – nézett ránk szemöldök húzogatva.
- Dehogy csak beszélgettünk. De én már megyek is. Emily nem sokára jön hozzám szóval, sziasztok! – köszöntem el majd felálltam Jake mellől, de ő elkapta a kezem.
- Ugyan Netty maradj, nem kell elmenned! – nézett rám kérlelően.
- Szívesen maradnék, de mint már mondtam mennem kell! – válaszoltam.
- Hát jó! Akkor kikísérlek! – mondta majd ő is felállt és elindultunk az ajtóhoz.
- Szia Seth! Majd találkozunk a bulin! – köszöntem el ő pedig integetett nekem.
- Akkor eljössz velem a buliba? – kérdezte Jake mosolyogva.
- Már mondtam, hogy igen. Vagy mit hittél talán lecseréltelek valakire. – kérdeztem nevetve.
- Nem mert arról már tudnék szóval és egyébként is az a valaki akkor már nem élne. – válaszolta egyszerűen. Mire én csak elnevettem magam. Kikísért a verandáig majd így szólt:
- Hétre érted megyek rendben?
- Oké! Hát akkor, szia! – köszöntem el majd közelebb mentem és adtam az arcára egy puszit ő pedig szorosan magához ölelt és viszonozta a puszit. Ezek után kábultan hazafelé indultam. Otthon még nem volt senki mivel anyuék pontban hatkor érnek haza. Gyorsan felszaladtam az emeletre majd befeküdtem az ágyamba hogy újra a gondolataimba merülhessek. Megint csak Jacobon járt az eszem, mint általában. Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből. Tudom nem helyes, de nem tudok nem rá gondolni arra a gyönyörű mosolyára arra a bizsergető érzésre mikor szorosan átölel, és azt mondta, hogy én vagyok neki a legfontosabb! Ez csak jelent valamit? De lehet csak áltatom magam hisz, hogy tetszene neki egy ilyen lány, mint én? Ez nevetséges. Ó istenem bár igaz lenne és tetszenék neki…annyira jó lenne. A gondolat menetemet a telefonom csörgése szakította meg.
- Halló? – szóltam bele.
- Szia Netty! Én vagyok Emily! Hé, mi lenne, ha inkább te jönnél át hozzám? Már Selena és Kim is itt van. Légyszi! – könyörgött nekem.
- Hát jó de, Jake jön értem hétkor és… - kezdtem bele, de ő félbe szakított.
- Nyugi majd Sam szól neki, hogy változott a terv és jöjjön ide! Oké? – kérdezte.
- Hát jó, megyek, csak írok egy cetlit a szüleimnek és összeszedem a cuccaimat jó? – mentem bele.
- Szuper! Siess, szia! – köszönt el majd letette és én is kinyomtam. Fogtam egy papír fecnit és rá firkantottam, hogy Emilyéknél vagyok, utána pedig a buliba megyek, ne várjatok puszi és ennyi. Beletettem a zsebembe addig, amíg előkerestem, amiket vinni akarok majd szaladtam is le a lépcsőn a papírt letettem a konyha asztalra majd rohantam is át. Mikor oda értem gyors bekopogtattam mire Emily nyitott ajtót. Megfogta a kezem és egyenesen berántott az ajtón.
- Hé hová ez a sietség még csak fél öt. – néztem rá értetlenül.
- Hát épp ez az sietnünk kell, ha el akarunk készülni ne, tudd, meg Kim meddig tudja válogatni milyen hajat, csináljak neki. – válaszolta szörnyülködve.
- Hidd el, el tudom képzelni. – mondtam neki együtt érzően. Felbaktattunk a lépcsőn és bementünk a fürdő szobába ahol a sok holmi szerte széjjel volt dobálva.
- Hát itt meg mi történt? – kérdezte Emily mérgesen.
- Csak nem találom azt a csillogó rózsaszín szájfényt. – felelte Kim angyalian.
- Ezt nem hiszem el! Ó egek, na, jó! Először is megcsinálom Selena haját ő úgyis csak ki akarja vasalni a haját aztán, jössz te Kim, de ajánlom, hogy addigra eldöntsd, milyen frizurát akarsz, mert csak egyet csinálok. Ja és persze amíg Sel haját csinálom, te szépen összepakolsz! Érted? – kérdezte tőle.
- Oké, oké meglesz! – válaszolta.
- Na azért! Szóval gyere ide Selena. – mondta neki Emily majd Sel belepattant a székbe és Em már hozzá is látott a hajához. Én addig is segítettem szegény Kimnek azt a sok rumlit elpakolni. Egy fél órával később már Kim jött, mert Selena már teljesen kész volt a haja a sminkje is rendben volt, már csak a ruhát kellett neki átvennie. Egy órával később Kim is elkészült egy gyönyörű szép kontyot varázsolt neki Emily egy fantasztikus sminkel. Mikor bele nézett Kim a tükörbe így szólt:
- Ó Emily ez mesés imádlak! – mondta majd megölelte őt.
- Gyere Netty most te jössz! – mondta majd oda mentem és beleültem a székbe.
- Szóval mire gondoltál mit szeretnél? – kérdezte mosolyogva.
- Ő nekem mindegy valami egyszerűt. – válaszoltam neki kedvesen.
- Rendben. Már tudom is milyen lesz! – felelte és hozzá látott. Először kifésülte hosszú barna hajam majd elől szépen elválasztotta. A többit sajnos nem igazán láttam, de a végeredmény egyszerűen hihetetlen lett.
- Hű ez nagyon jó lett! Neked fodrásznak kéne lenned! – dicsértem meg.
- Nem kell annak lennem, mert az vagyok, vagyis hát annak tanultam. – válaszolta mosolyogva.
- És miért nem nyitsz egy fodrász szalont? – kérdeztem tőle kíváncsian.
- Ezen még nem gondolkodtam. Szerinted jól menne az üzlet. – kérdezte.
- Szerintem tuti. Nagyon jó vagy! – válaszoltam neki.
- Ó nagyon aranyos vagy. Na, gyere, még megcsinálom a sminkedet. Tíz perccel később már az is kész volt már csak a ruhám hiányzott. Gyorsan felkaptam magamra meg a cipőt is így most már kész is voltam. Oda álltam a tükör elé és azon tűnődtem, hogy vajon Jake mit fog gondolni rólam. Tetszem, majd neki vagy talán észre sem vesz? Remélem az előbbi.
- Min gondolkodsz? – lépett hozzám Emily, aki már saját magának is megcsinálta a haját és sminket.
- Öhm semmin én csak… hű csini vagy! – tereltem el a témát, mert tényleg nagyon szép volt.
- Köszi de te sem panaszkodhatsz. – válaszolta mosolyogva, én pedig visszamosolyogtam rá. Ekkor oda lentről hangokat hallottam. Már ennyi lenne az idő? Mikor az órára pillantottam láttam, hogy hét óra két perc van.
- Na, lányok gyertek úgy hallom megjöttek a srácok! – mondta Kim majd szépen elindultunk lefelé. Először Emily ment le aztán Kim majd Selena végül pedig én. Egy kicsit ideges voltam, mert tudtam, hogy Jake ott van. Próbáltam nem160-as szívveréssel lesétálni, de amint megpillantottam teljesen felmondtam a szolgálatot. Ott állt a lépcső alján egy fekete ingben hozzá illő farmerban és engem nézett. Fogadni mernék, hogy megint elpirultam, de már kezdem megszokni. Mikor leértem Jake oda jött hozzám és így szólt.
- Káprázatos vagy! – majd egy puszit nyomott az arcomra.
- Köszi! – válaszoltam, de ennél többet nem tudtam kinyögni. Ezek után kézen fogva elindultunk a part felé a buliba…


Netty haja:


Emily haja:

Kim haja:

Kim ruhája: