11. fejezet

Sziasztok meghoztam a kövi fejit!! Még suli előtt felraktam hogy legyen miből erőt meríteni az első napnak remélem tetszeni fog:D Jó olvasást és lepjetek meg sok komival:D(L)


11. fejezet
Miközben a szekrényben matattam az egyik kabát zsebből kiesett egy papír. Fogalmam sem volt róla hogy mit keresett benne ezért értetlen fejjel felkaptam a földről majd széthajtottam azt. Ekkor nagyon meglepődtem, mert az a levél volt amit Jesse írt nekem az eltűnése után. Újra átolvastam a levelet, amit régen naponta többször is elolvastam.

Drága Netty! Sajnálom, hogy hetek óta nem mutatkozom, de soha többé nem fogsz látni. Hidd el így lesz a legjobb… Nem akarlak veszélybe sodorni és nem akarom, hogy bajod essen, mert ebben az állapotomban igen veszélyes vagyok rád nézve. Az okát nem mondhatom, el miért hagylak el és persze az egész családomat, de meg kell értened így lesz a legjobb. Ígérem örökre szeretni foglak, ha nem is látlak, többé mindig emlékezni fogok rád életem végig. Ígérd, meg hogy vigyázol magadra és soha nem lesz semmi bajod!! Nem akarom, hogy valami butaságot csinálj! Sose kérném azt, hogy felejts el, mert ebbe a tudatba belehalnék… Így hát kérlek, emlékezz rám és a velem együtt töltött percekre. Én is ebből gyűjtök majd erőt! Örökké szeretlek! A te Jessed…
UI: Ezt a levelet ne mutasd meg senkinek és a rendőröknek se áruld el! Szeretlek!

Mire a levél végére értem újra könnybe lábadt a szemem és most már egyáltalán nem volt kedvem menni sehova. Csak itthon akartam maradni és sírni egész este csak sírni… De nem, nem kezdhetem, megint előröl az egészet. Egyszer már megígértettem magammal, hogy túl leszek rajta! De olyan nehéz… Bárcsak erősebb lennék és nem ilyen gyenge. Bárcsak végre normálisan élhetnék fájdalom és hiányérzet nélkül. Tudom, hogy csak egyvalaki tudja belőlem teljesen kiszakítani ezt az érzést. Ő pedig nem más, mint Jake. Jakkel mikor együtt vagyok, úgy érzem újra élek és egyáltalán nem érzem a hiányát. Azt hiszem ha Jaket veszíteném, el az jobban fájna, mint mikor ő elment. Igaz még nem régóta ismerem, de amióta a szemembe nézett tudom, hogy ő az igazi. Akiért bármit feladnék, akiért bármit megtennék, és örökké tudnám szeretni feltétel nélkül. És most is mit csinálok? Embryvel megyek randizni, akit nem is szeretek. Ez vagyok én a hülye csődtömeg! Talán tényleg az lenne a legjobb, ha lemondanám ezt az egészet… Igen lemondom. Már nyúltam is a telefonért beütöttem a számot és ki is csöngött. Egy csöngés kettő és felvette.
- Szia Netty! Ugye te is várod a randit? Jaj, annyira örülök, hogy végre eljössz velem valahová! Hozzád fogható lánnyal még életembe nem találkoztam olyan kedves vagy meg őszinte! Örülök, hogy legalább te hiszel bennem! És egyébként miért hívtál? – kérdezte a sok dicséret végén. Én pedig nem tudtam megszólalni… Jaj most mit csináljak? Nem mondhatom le! Akkor teljesen összetörne! Ezt az egy délutánt kibírom, valahogy lehet nem is lesz olyan szörnyű! Jaj nekem csak Jake meg ne tudja!
- Ő izé csak azért hívtalak, hogy ő hogy ő milyen szendvicset vigyek a partra sonkásat vagy szalámisat? – ó te jó ég ennél nagyobb hülyeséget én sem mondhattam volna!
- Ja, nekem mindegy! Egyébként nagyon rendes tőled hogy csinálsz szendvicset! Hé, mit szólnál, ha este elvinnélek a Port Angelesbe vacsorázni? – kérdezte izgatottan. Jaj csak ez hiányzott…
- Tudod Embry szívesen elmennék, de apu így is egy kicsit kiakadt és szerintem ne húzzuk tovább az idegeit. – válaszoltam neki. Na, végre ez egész jó kis kibúvó!
- Ja, oké rendben! Nem akarom, hogy a kedves apósom már az elején berágjon rám. Ó most le kell tennem, szia, ja és imádlak! – felelte és letette. Nekem még a szám is tátva maradt! Após? Imádlak? Jaj ne… Ezt jól megcsináltam! Úgy tűnik vissza tért a régi nőcsábász Embry! Hurrá! Már csak ez hiányzott… Ledobtam az ágyra a telefont majd előkerestem a fürdőruhám. Gyorsan alávettem a másiknak majd újra telefonálni készültem, de ezúttal Leahnak. Nem vette fel a telefont így írtam neki egy sms-t hogy amint tud, hívjon vissza.
Az idő pedig csak telt és telt, míg végül már ott tartottam, hogy sétáltam a tengerpart felé. Mikor oda értem megláttam Embryt aki éppen felém igyekezett.
- Szia Netty! – köszönt majd megölelt. Ez az ölelés nem váltott ki nálam semmi olyat, mint mikor Jake megölel. Őt senki nem múlhatja felül. Na, tessék, már megint rá gondolok. Még akkor is amikor Embryvel randizom hát csodás…
- Szia! – köszöntem neki én majd sután visszaöleltem.
- Ígérem, nagyon rendesen fogok viselkedni, ja és nézd ez neked hoztam. – mondta majd átnyújtott egy doboz bonbont.
- Ó Embry ez nagyon figyelmes. – mondtam miközben bárgyún vigyorogtam. Jaj, annyira ciki ez az egész. Semmi kedvem itt lenni sokkal jobb lenne Jakkel sétálgatni vagy valami.
- Szóval akkor megyünk úszni? – kérdezte mosolyogva.
- Igen persze. – válaszoltam majd gyors lekaptam magamról a lenge szoknyám és már bikiniben álltam előtte. Embry pedig szokásához híven jól végig mért majd kinyögte, hogy jól nézek ki. Ezek után úszkáltunk beszélgettünk meg ilyenek. Nekem végig Jaken járt az eszem és azon, hogy meg ne lásson Embryvel. Nem akarom, hogy megharagudjon vagy valami…
- És Embry megemlítetted valakinek hogy randizunk? - kérdeztem tőle.
- Viccelsz? Az össze haveromnak elújságoltam abban a percben amint igent mondtál! – felelte vidáman én pedig rögtön lesüllyedtem a víz alá. Mikor visszajöttem, elég csúnyán nézhettem, rá mert rá kérdezetett.
- Vagy talán baj hogy elmondtam?
- Pff miért lenne baj? Hisz ez szuper örülök, hogy elmondtad MINDENKINEK! – mondtam fojtott hangon.
- Akkor jó! Azt hittem már titkolni akarod! Vagy talán nem szeretnéd, hogy Jacob megtudja? – kérdezte kíváncsian.
- Hah? Már miért ne szeretném? Hiszen egyáltalán nem zavarja… Ugye? Vagy igen? Mit mondott? – támadtam le őt.
- Látom, nagyon érdekel… De nyugi neki nem mondtam el csak Jarednek Paulnak, na meg Sethnek. Bár mondjuk ha Jared tud róla, akkor az egész La push rólunk fog pletykálni. Tudod milyen Jared nem tudja fékezni a gond… vagyis a száját! – felelte. Nekem pedig nem kerülte el a figyelmem az kis nyelvbotlás. Vajon mit akart mondani először? De miért is ezzel foglalkozom, ha kiderül, hogy Embry meg én randiztunk Jake nem áll velem szóba soha többet. Most azonnal oda kell mennem és beszélnem kell vele.
- Figyelj Embry szuperül éreztem magam de… mennem kell, van, egy kis dolgom majd beszélünk. Na, szia! - mondtam neki majd gyorsan úszni kezdtem a part felé ő pedig utánam.
- Várj Netty mégis mi olyan, fontos? – kérdezte felhúzott szemöldökkel.
- Majd elmondom, de most tényleg sietnem kell. – mondtam miközben magamra kaptam a szoknyámat majd a vizes törülközőt és a többi holmit bele dobtam a táskámba és már indultam is Jake háza felé. Egész úton azon gondolkodtam, hogy mit mondjak neki, hogy ne haragudjon rám. Mikor végre oda értem elég nehezen akaródzott kopogni, de végül csak megtettem.
- Szia Netty! Ha Jaket keresed, a garázsban van. – köszönt Billy.
- Szia! Ó oké, köszi. – válaszoltam majd elindultam a garázs felé. Odabentről már halottam a szerszámok hangját még két lépés és ott vagyok. Jaj, miért vagyok, ilyen gyáva gyerünk. Mikor belépte a garázsba megpillantottam Jaket aki nekem háttal állt. Megköszörültem a torkom mire felém fordult. Csak éppen arra nem számítottam, hogy nem lesz rajta póló és én meg megint lefagyok. Nem tudtam másfelé nézni csak tökéletes felső testét bámultam árgus szemekkel.
- Netty te nem Embryvel randizol? – kérdezte egy kicsit csípősen. Végre levettem a szemem róla és most már arcát fürkészve válaszoltam.
- Eljöttem a randirol… mert izé szóval…
- Szóval? – kérdezett vissza.
- Szóval nem igazán éreztem jól magam vele, mert veled, sokkal jobban elvagyok és sajnálom, hogy nem mondtam el de…
- Nem kell sajnálnod semmit hisz nem vagy nekem köteles magyarázkodni. – válaszolta majd hátat fordított nekem és tovább kutakodott a szerszámos ládájában.
- Figyelj Jake! – mondtam neki, de ő rám se bagózott.
- Jake figyelnél rám egy percre. – álltam közé és a szerszámos láda közé. De így pont egy vonalba került az arcunk, amit csak két centi választott el egymástól. A szívem újra hevesebben kezdett verni, ahogy a szemébe néztem a térdeim remegtek ilyet még sosem éreztem. Teljesen elgyengültem a tekintetétől. Ő is hosszasan a szemembe nézett és ő sem tudott megszólalni. Vajon ő is azt érzi, amit én? Á ez teljeséggel lehetetlen. Jacobnak nem vagyok más csak egy barát…
- Hé, gyerekek mizujs? – hallottam meg Jared hangját mire mindketten felé kaptuk tekintetünket.
- Jared te meg hogy kerülsz ide? – kérdezte Jake.
- Gondoltam meglesem mit csinálsz. Miért talán megzavartam valamit? – kérdezte szemöldök húzogatva.
- NEM! – vágtuk rá egyszerre majd egymásra kaptuk tekintetünket.
- Akkor jó. Látom nagy az egyetértés. Hé, amúgy Emily azt üzente, hogy mindenkit meghív vacsorázni szóval, jöttök? – kérdezte vigyorogva.
- Persze! – válaszolta Jake.
- Oké akkor én megyek is, na, sziasztok! – köszönt el majd elment. Mi pedig újra kettesben maradtunk. Félve pillantottam Jake felé ő is éppen engem nézett.
- Te is jössz Emilyhez? – kérdezte tőlem.
- Igen, de csak ha nem zavarok. – válaszoltam miközben jelentőség teljesen ránéztem.
- Te vagy az utolsó, aki zavarna. Sajnálom, hogy az előbb olyan gyerekesen viselkedtem, de amikor megtudtam, hogy vele találkozol és nekem nem szóltál róla el sem tudom mondani milyen érzések kavarogtam bennem! Nem akarom, hogy az, az idióta Embry megbántson érted? – nézett rám. Hát csak erről van szó? Nem akarja, hogy megbántson? Én pedig azt hittem, hogy féltékeny… Hogy, lehettem ekkora idióta. Hisz én sosem tetszenék Jakenek… Erre a szívem összeszorult és a fájdalom kezdett egyre elviselhetetlenebb lenni.
- Értem. – válaszoltam neki majd ő közelebb jött és szorosan átölelt. A szívem megint őrülten vert, ahogy éreztem a karjait a derekamon. A fejemet mellkasára hajtottam és percekig így álltunk, míg nem elengedtük egymást.
- Hé és hogy-hogy ilyen hamar vége lett az Embry napnak? – kérdezte csodálkozva.
- Hát eljöttem, mint már mondtam veled, sokkal szórakoztatóbb lenni így gondoltam folytatom egy Jake nappal. – válaszoltam neki nevetve.
- Hm… jó választás hölgyem. Ha már rám gondolt mutatok, önnek valami érdekeset jöjjön velem. – mondta majd kezet nyújtott nekem. Én pedig készségesen elfogadtam azt. Elindultunk az udvar másik végébe majd megpillantottam….

10. fejezet

Sziasztok itt a friss feji:D most volt egy kis időm na meg ihletem így megírtam nektek 10. fejit remélem tetszeni fog és ennek örömére írtok nekem komit:D ja és a kövi fejit nem tom mikor hozom de ha lesz ihlet és idő már írom is:) puszillak titeket sziasztok(LL)


10. fejezet



Már nagyon izgatott voltam a tábortűz miatt alig várom, hogy végre ott legyek. Na és Jake meg a féltékenykedése. Persze ő meg tagadja „á ő nem féltékeny” na persze én meg el is hiszem, azt hiszi. De be kell, valljam, nagyon tetszik, hogy így aggódik értem. Olyan aranyos tud lenni olyankor. El sem merem képzelni, hogy mit hitt, hogy mi mit csinálunk a barátjával. Hú, te jó ég. Szegény Embry próbált falazni, de nem nagyon sikerült neki. Egyenlőre, nem akarom beavatni Jaket a Paul és Selena akciónkba, de ha eljön az ideje neki is el fogom árulni.
Most épp valami ruhát keresek a tábortűzhöz. Egy csőnadrág és egy hosszú ujjú felső mellett döntöttem. Gyorsan felkaptam majd lementem a nappaliba. Anya valami könyvet olvasott apu pedig a meccset nézte a tv-ben.
- Anyu, apu! Lemehetek a partra? Tábortűz lesz és én is meg vagyok hívva! – mondtam nekik.
- Persze kicsim menj csak! De kilencre gyere haza. – felelte anyu én pedig bólintottam majd mentem az ajtó felé. Mikor kinyitottam Jacobbal találtam szembe magam, aki éppen csengetni készült.
- Szia! Épp érted jöttem! – mondta vigyorogva.
- Szia! Oké akkor mehetünk is. – válaszoltam neki mosolyogva, majd elindultunk a part felé. Útközben nem nagyon beszélgettünk inkább mind ketten a gondolatainkba merültünk. Mikor oda értünk már pár barátunk ott ült a tűz mellett. Nagyon meglepődtem mikor ott találtam Harry-t Suet na meg Billyt is. Nem hittem volna, hogy az idősebb korosztály is jön. Jake is meglátta, hogy meg lepődtem így rögtön elkezdett magyarázkodni.
- Tudod, ilyenkor az idősebbek mindig mesélnek nekünk a régi legendákról meg ilyenek. Szerintem élvezni fogod. Gyere, üljünk le. – mondta majd leültünk mi is a tűz köré. Láttam, hogy Leah is itt van. Ott ült Seth mellett, de nagyon úgy tűnt nincs valami rózsás hangulatban. Délután is csak úgy otthagyott Embryvel. Na és ha már Embryről van szó ő szokásához híven engem vizslatott a tekintetével én pedig oda intettem neki. Ő pedig boldogan visszaintegetett nekem. Erre Jaketől kaptam egy sértődött fejet mire elnevettem magam.
- Mi az Jake? Már megint féltékeny vagy? – kérdeztem tőle vigyorogva.
- Már meg mondtam, hogy nem vagyok az! Csak nem tudom, hogy miért vagy oda azért az idiótáért. – felelte dühösen.
- Már mondtam, hogy nem vagyok érte oda. És különben is! Mi gondod van neked azzal? – kérdeztem tőle.
- Semmi! – válaszolta erélyesen.
- Jól van, na! Ne hogy megsértődj már! – mondtam neki majd átöleltem. Ő meglepődött, de visszaölelt. Ezek után Billy elkezdte a mesélést.
- A legenda úgy tartja, hogy a Quileute indiánok ősei természetfeletti átalakuláshoz kötik a törzsük létét. Úgy tartják, hogy farkasokká voltak képesek átalakulni. A monda szerint a farkasoktól származunk, és a farkasok még most is a testvéreink. A quileute-ek szerződést kötöttek a hidegekkel, hogy soha nem teszik be a lábukat egymás földjére, és a vámpírok sem haraphatnak meg embert. A quileut-ek közül néhányan átváltoznak farkassá a vámpírok megjelenése miatt, vagyis vérfarkassá. – mondta. Én pedig az egészet érdeklődve hallgattam végig. Mindig is imádtam az ilyen legendákat. Olyan jó belegondolni, hogy vajon tényleg megtörtént ez? És vajon tényleg léteznek még most is vérfarkasok? Na és vámpírok? Eddig ezen még sosem gondolkodtam. Bár rengeteg könyvet és filmet láttam eddig még sosem gondoltam végig mi lenne, ha tényleg léteznének. Ezután Harry elmesélte a harmadik feleség szívszorító történetét. Olyan jól szemléltette ezt az egészet, hogy szinte láttam magam előtt akár egy filmet. Úgy láttam Leah is nagyon belemerült a gondolataiba, mert rám sem hederített. Az este folyamán nagyon furcsán viselkedett nem értettem, hogy mi lehet a baja. Úgy láttam a Paul Selena akciónk jól haladt, hiszen egymás mellett ültek és úgy tűnt nagyon jól elbeszélgetnek. Az este további részén még halhattunk pár történetet Suetól is. Olyan este kilenc körül értem haza Jake kíséretében. Mint midig elkísért az ajtóig jó éjszakát kívánt és már el is tűnt. Mikor beléptem a nappaliba a villany azonnal felkapcsolódott és vajon ki volt ott? Hát persze hogy drága apukám.
- Nocsak, haza találtál? És már megint a Black gyerek! – nézett rám haragosan. Az egészet tátott szájjal hallgattam végig. Az apám tényleg megkattant.
- Apu nem szöktem el elengedtetek.
- Igen, de kilencig voltál elengedve. Nos, kisasszony mennyi is az idő?
- Ő pontosan kilenc óra három perc. – feleltem egyszerűen.
- Pontosan! Hárompercnyi aggódás! – felelte drámaian.
- Apa kérlek, fáradt vagyok, nem feküdhetnék le? – kérdeztem ásítozva.
- Persze csak először mond el milyen volt a tábortűz.
- Csak nem képzeled azt, hogy nem is ott voltam? – kérdeztem tőle hitetlenkedve.
- Bár hol lehettél! Ez a Jacob elveszi az eszed. – válaszolta mérgesen.
- Apu nem is ismered! És honnan veszed ezt a badarságot?- néztem rá dühösen.
- Onnan hogy nem vagyok vak! – válaszolta. Vissza akartam szólni neki, de anyu jött le a lépcsőn ásítozva.
- Mi ez a hangzavar? – kérdezte álmosan.
- Apu már megint rémeket lát és ok nélkül gyanúsítgat embereket. – válaszoltam anyunak miközben szúrósan néztem apámra.
- Will nem meg beszéltük már ezt? Gyere és hagyd békén Nettyt látod milyen fáradt.
- Na, jó, de holnap beszélnünk kell! – mondta majd felmentek anyuval az emeletre én pedig ledőltem a kanapéra. Ezt nem hiszem el. Ilyen cirkuszt csapni este fél tízkor. El se merem nekik mondani, hogy holnap randim lesz Embryvel. Mondjuk, anyu biztos elengedne, na de apa az egy külön szám. Miután lezuhanyoztam és befeküdtem az ágyamba már nem is gondoltam a húsz perccel ezelőtti dolgokra csak Jacobon járt az eszem, na meg a legendákon amiket Billy mesélt. Annyira megragadtak bennem hogy másra nem is tudtam gondolni.
Nem sokkal később elnyomott az álom. Álmomban egy réten voltam, de nem egyedül ott voltam Jesse is. Újra itt volt előttem szőkés barna haja mely az arcába hullott a gyönyörű zöld szemei melyekkel az én arcomat kémlelte és az a gyönyörű mosoly melyet nem felejtek el soha. Közelebb jött hozzám és szorosan átölelt olyan volt az ölelése mintha tényleg itt lett volna nem akartam elengedni soha, soha többé. Már annyira hiányzott szinte újra teljesnek éreztem magam, ahogy karjaiban tartott. De ekkor egy farkas vonyításra lettem figyelmes. Megfordultam és egy alkot láttam az erdőben. Felálltam és otthagytam Jesset aki ezek után eltűnt. Egyre közelebb mentem az erdőhöz annál jobban kezdett kirajzolódni az alakja annak a valakinek, aki ott állt egy fa tövében. Mikor oda értem megláttam ŐT… Jaket engem várt tárt karokkal. Azonnal oda mentem, hogy szorosan átöleljem őt. Mikor felnéztem rá a tekintetében csak a színtiszta szerelmet láttam. Ajkai egyre csak közeledtek az enyémekhez mikor…
- Netty kicsim ébredj kész a reggeli! – hallottam meg anyu hangját az ajtóból. Ezt nem hiszem el ilyenkor megzavarni! De miket is gondolok? Te jó ég azt álmodtam, hogy Jake meg akar csókolni. Meglátszik, hogy teljesen bele vagyok esve. És Jesse ő is ott volt… Bárcsak újra láthatnám… már annyira hiányzik. Igaz nem vagyok már belé szerelmes, de akkor is. Ő fontos része volt az életemnek és az is marad. Sosem fogom őt elfelejteni! Valahogy mindig bennem fog élni az emléke, de csak az emléke hisz többé úgysem láthatom őt. De várjunk, csak hogy is volt az álmom Jesse aztán a farkas vonyítás… Farkas vonyítás? Az meg honnan jött? És azután jelent meg Jake… Már megint ilyen ostobaságokon gondolkodom. Ugyan mi köze lenne Jacobnak egy farkashoz? Tisztára megbolondultam. És egyébként sem ezen kéne, gondolkoznom ugyanis ma fogok randizni Embryvel. Remélem normális lesz nem olyan idióta, mint általában…
- Netty!! Gyere, már mert kihűl a rántottád! – kiáltott fel megint anyu.
- Megyek, már! – válaszoltam majd kiszaladtam a fürdőbe arcot és fogat mostam majd kerestem egy egyszerű farmert meg egy pólót, mint általában, ja és a kedvenc tornacipőmet és már száguldottam is a konyhába. Gyorsan megreggeliztem majd megittam a teámat és hozzá kezdtem a mondandómnak.
- Ő anyu ma délután randim lesz Embyrvel. – mondtam félénken mire apu félre nyelte a kávéját és vagy két percig fulladozott tőle.
- Az ő édesanyja Julie igaz? Jaj, nagyon kedves barátnőm. Persze kicsim menj csak biztos helyes fiú. – felelte anyu mosolyogva.
- Mi? Te csak úgy elengeded Samantha? Ezt te sem gondolod komolyan! Egy fiúval kettesben? – kiabálta apu kikelve önmagából.
- Miért talán lányokkal kellene randiznom? – kérdeztem nevetve.
- Ez nem vicces! Szimonetta Hilson! Nem mész sehova. – jelentette ki.
- Na de apu!
- Nincs semmi de!
- Will kérlek, hagyj, menjen hisz már nem gyerek! Nem lesz, semmi baj hidd el! Most az egyszer bízz meg a lányodban! – mondta neki anya.
- Hát jó, de ha valami gond lesz, vagy ha nem jössz, időbe haza soha többé nem mehetsz ki a házból!
- Ó, köszi, apu, köszi, köszi, köszi! – válaszoltam neki majd adtam neki puszit és felszaladtam a szobámba előkeresni a cuccaimat a randira…

Netty sokszor emlegetett torna csukája:D

Szünet:(

Sziasztok nagyon de nagyon sajnálom de egyáltalán nincs időm a blogot írni és ihletem se nagyon van:S sőt a suli is itt van és most nagyon kell koncentrálnom rá mert nagyon sok tervem van vele kapcsolatban. A másik oldalamon is szüneteltetek:/ szóval azon sem lesz friss egy darabig. Ígérem h mikor lesz időm vagy ihletem azonnal írok. Remélem megértitek:/ puszillak titeket sziasztok!
UI: Köszönöm az eddigi 26 rendszeres olvasót remélem majd még szaporodtok:)(LL)

9. fejezet

Sziasztok itt a következő fejezet:D Remélem tetszeni fog nektek ez most hosszabb is lett mint általában szokott;) Légyszíí írjatok sok komit minnél többet írtok annál hamarabb lesz friss puszika imádlak titeket<333

9. fejezet

Reggel elég későn ébredtem. Ránéztem az órára és eléggé meglepődtem, amikor az 11:30-at mutatott. Gyorsan kiugrottam az ágyamból és elindultam a fürdő felé. Vettem egy hideg zuhanyt majd visszaindultam a szobámba kivettem a fehér neműmet és egy egyszerű pólót, na meg egy farmert. Gyorsan felkaptam magamra a ruhát és a torna csukám majd indultam le a konyhába.
- Jó reggelt álomszuszék! Azt hittük már fel sem ébredsz! – köszöntött anyu mosolyogva.
- Jó reggelt! Igen egy kicsit elaludtam. – válaszoltam nevetve.
- Kicsit? Minden reggel már minimum 8-kor felébredsz. Talán nem bírtál aludni? – kérdezte apu.
- Nem nagyon. Egész este forgolódtam.- vallottam be majd bele haraptam a pirítósomba, ami kő kemény volt. Majd nem bele tört a fogom.
- Aú anyu ez olyan kemény, mint a kő! – jajdultam fel.
- Mit vársz? Már reggel hét óta kész! De ha vársz egy háromnegyed órát kész lesz az ebéd. – mondta nevetve.
- Oké akkor megvárom! – válaszoltam a pirítóst pedig visszatettem a tányérra.
- Képzeljétek valamelyik nap beszéltem Vivivel és megígérte, hogy hamarosan meglátogat. – újságoltam nekik vidáman.
- Jaj, ez szuper kicsim! – mondta anyu.
- Igen legalább nem csak fiúkkal fogsz lógni egész nap. – felelte apu cseppet sem barátságosan.
- Na de apu! Ők a barátaim. Nem tudom, miért kell ezért annyira berágni rám! – feleltem sértődötten.
- Rendben! Vegyük, úgy hogy meg sem szólaltam. – válaszolta, majd felállt és kiment.
- Hé, anya segítsek a főzésben? – néztem rá mosolyogva.
- Ugyan nem kell. Ja, egyébként keresett Leah de akkor még aludtál. – mondta.
- Ó akkor felhívom! – feleltem majd felszaladtam a lépcsőn és elő kerestem a telefonom. Majd felhívtam kétszer kicsengett és Leah már fel is vette.
- Netty! Na, végre hogy felébredtél! Képzeld a Selena nevezetű csajszi tudod, aki Paulnak tetszik kiderült, hogy Embryék mellé költözött.
- És? – kérdeztem tőle kíváncsian.
- Szóval segítened kéne! Össze kéne Pault és Selenát hozni vagy legalábbis segítenünk kéne nekik, hogy jobban megismerjék egymást.
- Nem hiszem, hogy jó ötlet. Tudod én nem szeretek kombinálni! És nem hiszem, hogy Paul vagy az a lány meghálálnák. – válaszoltam neki.
- Jaj, légy szíves! Láttad tegnap Paul hogy ki volt készülve! Segítenünk kell neki. – mondta könyörögve. Én pedig végig gondoltam. Igen tényleg szomorú volt tegnap Paul. Lehet, hogy tényleg segítenünk kéne, de hogyan?
- Jó rendben benne vagyok. De mi terved?
- Ó azt majd elmagyarázom személyesen. Délután 1-re gyere át hozzám. Na, szia. – mondta majd letette.
- Okés! Szia! – köszöntem el tőle majd én is letettem.
Miután megebédeltem már csak 20 percem volt, hogy elinduljak Leah-hoz. Felszaladtam a szobámba elővettem a Converse táskámat beledobáltam a fontosabb dolgaimat és indultam is a drága barátnőmhöz.
Útközbe újra Jacobra gondoltam. Kezd már elegem lenni, hogy nem tudom kiverni. De amit tegnap délután a parton mondott az olyan gyönyörű volt. Bárcsak úgy érezne irántam, mint én ő iránta. De ez úgy sem történik meg. A gondolat mentemet az törte meg hogy végre oda értem Leahékhoz. Bekopogtam és Seth nyitott ajtót.
- Szia Netty! Gyere be! – mondta majd beengedetett.
- Szia Seth! Leah? – kérdeztem.
- Fent van a szobájában és valamit tervez, mert egyfolytában magába beszél. Szerintem el kéne venni valami agy dokihoz, mert ez nem normális. – mondta nevetve.
- Na de Seth ne beszélj így a nővéredről! – szólt rá Harry!
- Hello Harry! – köszöntem kedvesen.
- Szia Netty! Menj csak fel Leah már vár! – mondta mosolyogva. Én pedig elindultam fel Leah szobájába. Kopogtam Leah pedig szó nélkül behúzott a szobába.
- Szóval a terv a következő. Szépen átmegyünk hozzá és viszünk neki egy kis sütit mint ahogy a jó szomszédok szokták. – mondta egyszerűen.
- Neked is, szia Leah. Szóval igen ez jó ötlet lenne, de egy bökkenő van! Egyikünknek sem a szomszédja. – mondtam szem forgatva.
- Aj, tudom! Ezért van szükségünk Embryre! Szépen átmegyünk Embryhez és…
- Mi? Én Embryhez? Az ki van zárva!! – tiltakoztam rögtön.
- Ugyan Netty túléled!
- Csak hiszed! Jaj, egek! De honnan szerzünk sütit?
- Hát onnan, hogy ma reggel anyu sütött szóval semmi pánik simán fog menni. – mondta teljes maga biztossággal.
- Rendben! De csak Paul miatt. Na, jó menjünk! – mondtam majd felálltam.
- Király vagy Netty! Nyomás!! – válaszolta majd rohantunk kifelé az ajtón. Még hallottam, ahogy Sue utánunk kiált, hogy hová ez a nagy sietség, de egyikünk sem válaszolt csak felkaptuk az asztalról egy tál sütit és már ott sem voltunk. Ezek után Embry háza volt a cél mikor oda értünk Leah becsöngetett. És vajon ki nyitott ajtót? Hát persze hogy ő…
- Ó, sziasztok! Mi újság? – kérdezte miközben végig engem stírölt.
- Hali Embry! Beszélnünk kell! – nézett rá Leah.
- Oké gyertek be! Ó sütit is hoztatok? – mondta vidáman majd nyúlt a sütiért, de Leah rácsapott a kezére.
- Ez nem a tiéd! – mondtuk egyszerre.
- Hát akkor kié? – kérdezte meglepődve.
- Hát a szomszéd lányé. Figyelj Embry segítened kell! Pault és Selenát össze kéne hozni és ehhez te is kellesz! – magyarázta neki a drága barátnőm.
- Oké segítek, de nekem ebből mi hasznom? – kérdezte miközben rám vigyorgott.
- Az hogy boldoggá tettél két embert! – válaszoltam neki. Mire ő felhúzta a szemöldökét miközben engem nézett.
- Oké mit akarsz? – kérdeztem tőle feszengve.
- Ó nem nagydolog! Ha randizol, velem a tiétek vagyok és bármiben segítek.
- Te hogy lehetsz ekkora barom? – kérdezte Leah.
- Szerelmes vagyok! Bűn vagy mi? – nézett vele farkas szemet Embry.
- Jó rendben randizzunk, de csak most az egyszer. – válaszoltam neki lehangoltan majd leültem a kanapéra. Embry erre bevágott egy nagy mosolyt és leült mellém.
- Na és mi a tervetek lányok? – kérdezte érdeklődve miközben átkarolta a vállam.
- Szépen átmegyünk, a szomszédba viszünk neki egy tál sütit és elhívjuk a buliba, na meg persze a tengerpartra ma este a tábortűzhöz. – felelte Leah mosolyogva.
- De nekem mégis ebben mi a szerepem?
- Hát az te észlény hogy Pault minden körülmények között ott kell tartanod a csaj közelében. És meg ne tudja a tervünk megértetted? – nézett rá szigorúan.
- Bennem bízhattok, én nem mondok semmit. A számon lakat. – mondta nevetve.
- Figyelj Netty beszélhetnénk négyszemközt? – kérdezte Embry.
- Persze. – válaszoltam miközben jelentőség teljesen Leahra néztem.
- Ne is mondj, semmit már megyek is levegőzöm egyet. – válaszolta majd kiment.
- Figyelj, tudom, hogy eddig nagyon idiótán viselkedtem, de ígérem, nagyon rendes leszek és udvarias veled a randin. És nagyon sajnálom, ha kínosan érezted magad. Meg tudsz nekem bocsájtani? Tudod mit? Inkább nem kell velem eljönni, sehová ha nem akarsz. Én megérteném tényleg. – mondta lehajtott fejjel. Én pedig teljesen ledöbbentem úgy tűnik Embry mögött van egy normális rendes srác is nem csak az, akinek mutassa magát. Lehet adnom, kéne neki egy esélyt. De mi van, Jakkel? Én őt szeretem, és sosem tudnék megválni tőle. De most adok neki egy lehetőséget.
- Megbocsájtok Embry, ezen túl nincs harag. És tudod mit? Szívesen elmegyek veled randizni.
- Komolyan? Ó Netty! – kiáltott fel vidáman majd felkapott és jó szorosan megölelt és pedig visszaöleltem nevetve. Erre már Leah is bejött és furán méregetett minket.
- Hajaj, csak nem újabb szívet hódított meg a kis Rómeó? – kérdezte nevetve.
- Ha-ha nagyon vicces vagy Leah! – mondta Embry majd felkaptuk az asztalról a süteményt és elindultunk meglátogatni Selenát. Mikor oda értünk bekopogtam az ajtón. Egy 17-18 év körüli barna szemű és ugyancsak barna hullámos hajú lány nyitott ajtót.
- Sziasztok! – köszönt ránk kedvesen.
- Szia! Én Netty vagyok ők itt a barátaim Embry és Leah. Gondoltuk hozunk neked egy kis sütit. Ha jól gondolom te vagy Selena Lewis igaz? – kérdeztem tőle kedvesen.
- Igen! Ó nagyon kedves tőletek. Gyertek be! – mondta majd kitárta előttünk az ajtót mi pedig bementünk. Leültetett minket a nappaliba majd ő is leült közénk.
- Ő arra gondoltunk, hogy lenne-e kedved eljönni este a partra a tábortűzhöz? – kérdezte Leah.
- Igen persze az klassz lenne. – felelte mosolyogva.
- Én pedig meghívlak a tengerparti bulimba, ami szombaton lesz. – mondta neki Embry vidáman.
- Jaj, ez nagyon kedves tőled szívesen elmegyek. – válaszolta mosolyogva.
- Szuper! Hát akkor mi megyünk is majd találkozunk a parton. Szia! – mondtuk neki majd kikísért minket. Mi pedig vigyorogva mentünk vissza Embryékhez.
- Ó gyerekek ez király. Tök rendes ez a csaj szépen összeillenek Paullal. – mondta Leah.
- Bizony. – válaszolta Embry.
- Na, jó én megyek is, sziasztok! – köszönt el Leah és otthagyott Embryvel.
- Ő, ha van, kedved bejöhetnél beszélgetni! Ígérem, nem támadlak le! – felelte nevetve.
- Hát…oké! – válaszoltam neki egy kicsit vonakodva. Ő pedig mosolyogva kitárta előttem az ajtót majd beléptünk a nappaliba. Mind ketten leültünk a kanapéra és nem szóltunk semmit. A csend kezdett már egy kicsit kínos lenni.
- Szóval…- kezdtem bele.
- Szóval…- folytatta ő is.
- Ő mesélhetnél, magadról szinte még nem tudok rólad semmit. – felelte mosolyogva.
- Hát mit is mondhatnék? Öhm szeretek dalokat írni, énekelni, gitározgatni, úszni, na meg bulizni. – válaszoltam neki mosolyogva.
- Hm, értem. Én is szeretek úszni. – mondta mosolyogva.
- Ő mit szólnál egy, ha holnap lemennénk a partra úszni és ez lenne a randi? – kérdezte kíváncsian.
- Oké nekem megfelel! – válaszoltam.
- Azt hiszem, én most megyek, ha nem gond. – álltam fel.
- Nem persze. Hazakísérlek. – válaszolta miközben felállt.
- Ugyan nem szükséges. – tiltakoztam. Az kéne még, hogy apám meglásson vele. Rögtön mondaná kislányom hány fiúd van neked?
- Rendben. – mondta majd elkísért az ajtóig és kinyitotta nekem. És kivel találtuk szembe magunkat? Naná hogy Jakkel.
- Szia Jake! Hát te? – köszönt neki Embry.
- Sziasztok. Netty te mit keresel itt? – kérdezte idegesen.
- Ki? Hogy én? Ő izé mi csak izé….Mit is csináltunk? – néztem Embryre könyörgően, hogy segítsen valami értelmes magyarázattal.
- Hát tudod őő… főztünk? Igen főztünk. Netty tanít, engem tudod, be akarok vágódni a csajoknál ő pedig felajánlotta, hogy segít. – mondta Embry de még a hülye, is kiszúrta volna, hogy hazudik. Jake fortyogott a dühtől azt hittem menten agyon vágja Embryt.
- Főztetek mi? Na, mindegy… Netty egyébként téged kerestelek, de most már mindegy gondolom ezzel az agyatlannal mész a tábortűzre az este. – mondta miközben szúrós tekintettel méregette Embryt
- Na, ide figyelj Jacob! – ment volna neki Embry de én megakadályoztam.
- Fiúk elég legyen! Hagyjátok abba. Ne veszekedjetek. Gyere Jake menjünk, majd útközben beszélünk! – mondtam neki majd magammal húztam.
- Szia Embry akkor majd holnap. – kiáltottam neki vissza.
- Oké, szia Netty. – köszönt el majd becsukta az ajtót.
- Mégis miért találkozgatsz te vele holnap? – kérdezte szikrázó szemekkel.
- Mi az talán féltékeny vagy? – kérdeztem tőle vigyorogva.
- KI? Hogy én? Ugyan dehogy csak vigyázok rád, mert barátok vagyunk. – válaszolta.
- Na persze. Ja és egyébként nem Embryvel megyek a tábortűzre. – mondtam neki.
- Hát akkor kivel? – kérdezte kíváncsian.
- Senkivel, mert még nem hívtak meg. – feleltem egyszerűen. Ő pedig elmosolyodott majd így szólt:
- Ő lenne kedved velem jönni?
- Persze! Jaj, már azt hittem sosem kérdezed meg! – mondtam nevetve mire elmosolyodott és szorosan átölelt. Eközben már oda is értünk a házunkhoz Jake mint mindig elkísért a teraszig búcsúként átölelt majd elment. Én pedig bementem a házba. Anyu és apu a tv-t nézték mikor meglátták, hogy bementem apu rögtön oda szólt.
- Érdekes kislányom hogy mindig mikor Leah Clearwaterhez mész valahogy mindig a Black fiú kísért haza. Jaj, ne szólj, semmit kitalálom megint útközben találkoztatok mi?
- Nem apu nem útközben hanem Embrynél. – válaszoltam majd felmentem a lépcsőn és bementem a szobámba nevetve…

Halihóó Chat Partyy!!^^

2010. augusztus. 15. (vasárnap)
Chat Party !!
Helyszín: http://jacobandnetty.blogspot.com/ vagyis ez a blog:)
Minden jelentkezőt szeretettel várunk!!
Rendezők: GreenGirl , Dóry
Eddigi jelentkezők:
-Greengirl
-Dóry
-Bella99
-Bee
-grétike999
-Barbyy
-Vivenna
-Sári
-Kemra

Jelentkezni ezen a blogon és Dórí blogján lehet vagyis a http://alkonyatfan000.blogspot.com/ :D
Tehát chat-ben, komiban, és msn-en
Minnél több embert/vámpírt szedjetek össze, hogy egy jót "bulizhassunk".
Puszi: GreenGirl, és Dóry

8. fejezet

Sziasztok máris itt a kövi feji:D Igaz nem lett meg a 8 komi de azért már hoztam is remélem hogy most írtok majd sok megjegyzést mert nagyon örülnék neki*-* Jó olvasást remélem tetszeni fog:) sok pusziii<33
8. fejezet



Végre délután három. De Leah és Kim még sehol. Oda sétáltam az ablakhoz és kinéztem rajta hátha meglátom őket. És igen pont ide felé tartottak. Gyorsan leszáguldottam a lépcsőn a nappaliba ahol anyu ült és éppen valami természet filmet nézett.
- Anyu elmehetnék a partra Leahval és Kimmel? – kérdeztem tőle kérlelően.
- Hát persze. – válaszolta mosolyogva. Én pedig visszaszaladtam a szobámba gyorsan magamra kaptam a fürdőruhámat majd felé egy lenge szoknyát. Mikor csuktam be az ajtót hallottam, hogy csöngetnek.
- Ne fáradj anyu hozzám jöttek! Akkor, szia, majd jövök. – köszöntem neki majd mentem az ajtó felé.
- Szia és jó szórakozást! – köszönt el ő is. Kinyitottam az ajtót és Leahval és Kimmel találtam szembe magam.
- Sziasztok, mehetünk? – kérdeztem tőlük mosolyogva.
- Szia! – köszöntek egyszerre.
- Naná, nyomás már alig várom, hogy leugorjunk a szikláról. – mondta Leah vigyorogva.
- Hogy honnan? – kérdeztem meghökkenve.
- Á majd meglátod! Na és tényleg olyan sexi a fürdő rucid? – kérdezte Kim mosolyogva.
- Igen egy kicsit merészebb fazonú. – válaszoltam neki.
- Jaj, az tök jó! Csak Embryvel vigyázz! Ne hogy elraboljon! – mondta Kim és kitört belőle a nevetés, na meg Leahból is.
- Hé, lányok ez nem vicces! – mondtam nekik, de már én is nevettem. Mikor leértünk a partra még akkor is nevettünk.
- Mi ez nagy nevetés lányok? – jött oda Emily. Leah arcáról rögtön leolvadt a mosoly és furán méregette Emilyt. Aki úgy tűnik nem vette észre.
- Á csak Embryről beszélgettünk! – válaszoltam neki mosolyogva. Mire az emlegetett „szamár” vagyis személy meg jelent.
- Jól hallom, hogy rólam beszéltetek? – jött oda mellem majd átkarolta a vállam.
- Ja! – mondta a neki Kim.
- Na mizu szépségem? – nézett rám vigyorogva. Úristen le sem merem venni a ruhámat, mert ez megtámad.
- Semmi különös Embry de nekem mennem kell bocs! – mondtam neki majd ott akartam hagyni, de ő elkapta a karom.
- Ugyan kislány ne menj sehová. – válaszolta. Én pedig szerencsémre megláttam Jaket.
- Jake! – kiáltottam neki majd otthagytam Embryt had ölelgesse a levegőt.
- Netty! Szia! – köszönt ő is majd megölelt.
- Hú, jó időzítés. Mindig így kell. – mondtam neki miközben még mindig nem engedtük el egymást.
- Miért mi a baj? – nézett rám értetlenül.
- Á semmi csak megint megmentettél Embrytől. – mondtam neki nevetve.
- Már megint zaklat? – kérdezte mérgesen.
- Ő én nem mondanám zaklatásnak. Maradjunk a nyomulásnál.
- Na, majd én beszélek vele! – válaszolta dühösen és már indult is volna felé, de én elkaptam a karját.
- Jake ne! Hagyd, nem akarom, hogy veszekedjetek. – néztem rá szomorúan.
- Rendben. De, csak mert erre kértél. – mondta majd átkarolta a vállam és visszasétáltunk, a többiekhez. Már mindenki megérkezett és úgy tűnik már jól mulattak főleg Jared és Quil.
- Na, mi az skacok bolond gombát ettetek? – kérdeztem tőlük nevetve.
- Ne…em csak, csak látnotok kellett volna ma reggel Paul arcát mikor meglátta azt az új csajt! Hogy is hívják? Jaj, igen Selenát. – röhögte Jared.
- Ha-ha fiúk nagyon vicces! – válaszolta nekik Paul gúnyosan.
- Ó Paul csak nem? – kérdezte tőle Jake.
- De igen! – felelte neki lehajtott fejjel.
- Mi csak nem? – kérdezetem értetlenül.
- Ó ő izé csak nem tetszik neki? Éppen ezt kérdeztem. – válaszolta a kérdésemre Jake akadozva.
- Ja, értem. Szóval Paul hol az a lány? – kérdeztem tőle szemöldök húzogatva.
- Ő és a családja tegnap költöztek ide! – mondta mosolyogva.
- Miért nem hívtad le a partra? – kérdezte tőle Jake értetlenül.
- Ó Jake nem mehet csak úgy oda hozzá, hogy: Hé csajszi lejönnél velem a partra? – válaszoltam miközben Paul hangját utánoztam megjegyzem kissé furán.
- Oké, oké igaz. – mondta Jake feltartott kezekkel.
- Na, jó szerintem menjünk most már fürdeni hisz ezért vagyunk itt nem? – jött oda hozzánk Emily. Mi csak bólintottunk majd én fogtam a ruhám és levettem magamról. A hátam mögül egy hangos füttyentést halottam gondolom Embry volt. Mikor visszafordult Jaken se volt póló így megláttam kidolgozott felső testét. Hát nem rossz az már biztos. Láttam ő is eléggé szemügyre vett, sőt le se bírta venni a szemét rólam, ahogy én se róla.
- Netty a fürdőruhád olyan, hú és te is olyan, hú! – mondta nekem még mindig kábán.
- Köszi, te is nagyon ő, hú vagy! – feleltem neki vigyorogva. Erre ő is elnevette magát.
- Jacob nem igazán a szavak embere, főleg ha a közelében vagy! – mondta nevetve Jared mire Jake nyakon vágta.
- Jared fogd be. – nézett rá szúrós szemekkel.
- Oké, oké nem szóltam! – válaszolta nevetve. Én az egészet értetlenül néztem végig majd megérzetem, hogy valaki átfogja a derekam és magához húz.
- Na, jössz úszni szépségem? – hallottam meg Embry hangját a fülemnél. Leszedtem magamról a kezét majd így szóltam.
- Persze hogy megyek. Gyere Leah ússzunk egyet. – majd Leahval elindultunk a vízbe miközben Embry még mindig értetlenül nézett maga elé.
- Ezt megszívtad haver! – mondta neki Quil nevetve. A többit már nem hallottam, mert Leah nevetése elnyomott mindent.
- Jaj Netty ez nagy volt! Embry hogy nézett már. Szegény srác. Na és Jake látom, nagyon jóba vagytok. Látom, hogy van köztetek valami. – nézett rám csillogó szemekkel.
- Mi dehogyis mondtam már, hogy csak barátok vagyunk.
- Ugyan már még a vak is látja, hogy tetszik neked. De ez a szerelem.
- Mi? Én nem vagyok belé szerelmes és senki másba sem! – válaszoltam neki dühösen majd kiúsztam a partra. Mikor visszanéztem láttam, hogy Leah még mindig ott van. Gondolom, nem érti, hogy mi bajom. Jobb is így. Nem akarom untatni. A többiek mind a vízben voltak kivéve egy valakit. Jacob ott ült egy sziklán és gondolkodott. Oda sétáltam hozzá majd leültem mellé.
- Netty te nem szórakozol a többiekkel? –kérdezte értetlenül.
- Most nincs hozzá hangulatom. – válaszoltam egyszerűen.
- És te miért ülsz itt egyedül? Talán valami baj van? – kérdeztem tőle szomorúan.
- Nekem sincs kedvem ott lenni! – felelte.
- Látom valami bánt Nett! Minden oké? Nekem elmondhatod. – nézett mélyen a szemembe a szívem pedig rögtön kihagyott egy ritmust. Azok a gyönyörű szemek lesem tudom, venni róla a tekintetem legszívesebben bele olvadnék a tekintetébe.
- Csak Leahval beszélgettem és egy olyan dolgot mondott, ami felszakított néhány régi sebet. – mondtam miközben már a tengert bámultam.
- Talán valaki megbántott? – kérdezte miközben a keze ökölbe szorult.
- Igen. Megbántottak! Nagyon megbántottak. – válaszoltam neki.
- Jessenek hívták. És szerelmes voltam belé, ahogy ő is belém. Mindennél jobban szerettem őt. Bármit megtettem volna érte és még most is érzem néha, hogy a hiánya felemészti a testem, de erősnek mutatom magam. Mert túl kell, hogy lépjek, rajta de ez nagyon nehéz. – néztem rá könnyes szemmel.
- Sajnálom, de mégis mi történt? – kérdezte.
- Egyik hétvégén buli volt és mi persze együtt mentünk, mint minden hova aztán hazakísért majd elindult ő is haza. Azután, az este után nem láttam többé. Csak hónapokkal később kaptam tőle egy levelet, hogy többé nem találkozhatunk valami miatt. Azt nem árulta el, hogy miért. Csak azt kérte, hogy bocsássak meg neki, és hogy ne keressem, meg hogy ne mondjam el a rendőrségnek hogy írt nekem. És én nem szóltam róla senkinek mostanáig. – néztem rá könnyekkel az arcomon. Ő pedig közelebb húzott magához és szorosan átölelt. Hozzábújtam, ahogy csak tudtam. Nem is tudom meddig ölelkezhettünk ott, amikor végre felnéztem rá és így szóltam.
- Sajnálom, hogy itt előtted borultam ki. Most biztos egy ostoba libának tartasz, aki nem képes tovább lépni.
- Ugyan dehogyis hidd, el tudom, mit érzel. Engem is megbántottak már és azt hittem, hogy sosem fogom kiheverni, de amióta itt vagy sokkal könnyebb. Most már úgy érzem, van miért élnem. – nézett mélyen a szemembe. Ezek a szavak, amiket mondott szinte szárnyalni tudtam volna tőlük hisz én is így érzek. Mióta találkoztam vele úgy érzem, végre kapok levegőt és van miért felkelnem reggel. Már Jesse hiánya sem tép szét belül. Már nem hiányzik, úgy sőt szinte már egyáltalán nem hiányzik. Most már csak Jake számít. De neki én csak egy barát vagyok és az is maradok.
- Én is így érzek Jake. – válaszoltam neki ő pedig elmosolyodott. Majd végig simított az arcomon. Ahol hozzá ért a bőrömhöz ott az egész bizseregni kezdett olyan mintha égették volna és ez nem csak attól volt, hogy a bőre ilyen forró nem ez belülről jött.
- Netty én… - kezdett bele, de nem tudta befejezni, mert meghallottuk a többiek hangját, akik már közeledtek felénk.
- Halihó, gyerekek! Ti meg merre jártatok? Azt hittük már itt hagytatok minket. – nézett ránk Jared vigyorogva. Mire Kim megcsóválta a fejét. Mikor a tekintetem találkozott a Leahéval láttam, hogy nagyon szomorú ezért oda mentem hozzá és elmondtam neki, hogy sajnálom csak ma nem volt valami jó napom. Ő pedig bólintott majd szorosan átölelt. Ezek után mindenki indult hazafelé én Leah és Kim együtt mentünk majd a kapuban elbúcsúztunk egymástól és már mentem is befelé a házba. Egész éjszaka nem jött álom a szememre, csak Jake járt az eszembe és hogy vajon mit hoz a holnapi nap, számomra…

Fürdű rucik:D

7. fejezet

Sziasztok annyira szeretlek titeket hogy már most felrakom a frisset de cserébe írjatok legalább 8 komit légyszííí*-* annyira örülnék neki:) ha meglesz a 8 komi ígérem a kövi feji is hamar felkerül puszika imádlak titeket(L)

7. fejezet
Reggel mikor felébredtem Jake arca lebegett a szemem előtt. Egyszerűen nem tudtam másra gondolni csak rá és ez már kezdett frusztráló lenni. Gyorsan kiugrottam az ágyból és egyenesen a fürdőbe indultam, hogy megmossam az arcomat. Megengedtem a hideg vizet a csapból ettől legalább felébredek. Mikor a hideg víz a bőrömhöz ért a szemeim rögtön kipattantak. Ma reggel talán akkor nem leszek olyan kómás. Mikor belenéztem a tükörbe majdnem hátast dobtam.
- Te jó ég úgy nézek ki, mint Frankenstein mennyasszonya! – kiáltottam fel rémülten majd gyorsan rendbe szedtem magam. Mikor kész lettem és végre úgy néztem ki, mint egy normális ember akkor oda léptem a szekrényemhez és kivettem egy farmert és egy egyszerű kockás inget, na meg az el maradhatatlan tornacipőmet. Mikor felöltöztem épp akkor kezdett el csörögni a telefonom.
- Haló? - szóltam bele.
- Szia Netty! Én vagyom az Leah! – szólt vissza vidáman.
- Szia! Mizu?
- Á semmi különös. Hé, arra gondoltam, hogy délután mindenki megy, le a partra úszni nem lenne kedved jönni?
- De igen lenne. Egyébként már Jacob meghívott tegnap este. – válaszoltam neki, de végét már halkabban.
- Olálá mi lesz itt? Csak nem összejöttetek?
- Mi? Nem dehogy Leah! Hova gondolsz? Csak barátok vagyunk.
- Oké, oké elhiszem. Jaj de hát akkor szuper. És milyen fürdő ruhába jössz? Hé, mit szólnál, ha tartanánk egy ruha próbát nálunk? – kérdezte izgatottan.
- Benne vagyok! Majd elviszem az összes bikinimet és majd együtt kiválasszuk. Rendben?
- Jaj, az szuper lesz fel is hívom Kimet.
- Rendben! Én meg Em… vagyis nem hívok fel senkit.
- Csak nem Emilyt akartál mondani? – kérdezte dühösen.
- Figyelj Leah ezt ne telefonon beszéljük meg inkább, majd ha ott leszek nálad.
- Rendben akkor, szia! – köszönt el majd letette és én is kinyomtam. Ó a francba Leah tuti ki fog akadni, ha megtudja, hogy milyen jóba vagyunk Emilyvel. De egyébként is nem ő mondja meg nekem, hogy kivel barátkozzak hisz ez annyira gyerekes. Nem vagyok a barátnőd, ha szóba állsz ezzel vagy azzal. Ez hülyeség. Ezt el is fogom neki mondani. Gyorsan felálltam a fotelból és már szedtem is elő a fürdő ruháimat. Kivettem 3 db amit nagyon szerettem és belepakoltam egy táskába majd kiléptem a szobámból és indultam le a lépcsőn.
- Jó reggelt! – köszöntem anyunak és apunak, akik az asztalnál ültek és reggeliztek. Én is oda ültem hozzájuk majd anya elém rakott egy adag rántottát.
- Tessék szívem jó étvágyat! – mondta majd puszit nyomott a homlokomra.
- Köszönöm – válaszoltam neki mosolyogva. Apa önmagához híven újságot olvasott, mint minden reggel.
- Na és mit csinálsz ma? – kérdezte kíváncsian miközben ki kukkantott az újság mögül.
- Hát arra gondoltam, hogy most reggeli után át ugranék Leahoz. Ha nem gond? – néztem rájuk kérlelően.
- Nem persze menny csak! – válaszolta anyu mosolyogva.
- Oké. – mondtam neki majd tovább falatoztam.
- Na és mi újság ezzel a Black gyerekkel? Úgy látom, nagyon oda van érted! – nézett rám apu kíváncsian. Én pedig majd nem megfulladtam a félrenyelt teától.
- Khm nem tudom mi… miről beszélsz apu. Csak barátok vagyunk. – válaszoltam neki akadozva.
- Aha persze. – mondta miközben furán méregetett. Ez az én apám! Agyamra megy az ostoba kérdéseivel. Fogalmam sincs, miről beszél. De vajon tényleg oda van értem? Erre elmosolyodtam.
- Will kérlek, hagyd a lányunkat. – szólt rá anyu, aminek én nagyon örültem. Gyorsan belapátoltam azt a párfalatot és már ugrottam is fel az asztaltól és belepakoltam a mosogatógépbe a mosatlant majd rohantam ki az ajtón és csak onnan köszöntem el tőlük. Semmi szükségem nem volt apu idióta kérdéseire, amivel csak cikis helyzetbe tud hozni.
10 perc alatt ott is voltam a Clearwater háznál. Bekopogtam és Sue nyitott ajtót.
- Szia Netty! Gyere beljebb. – mondta majd szélesebbre tárt az ajtót, hogy be tudjak menni.
- Szia Sue! Leah? – kérdeztem tőle kedvesen.
- Menj csak fel! A szobájában van. – mondta miközben a lépcső felé mutatott. Én pedig elindultam felfelé. Ó-ó két szoba van egymás mellett vajon melyik az? Bekopogtam az elsőbe. Ahol Seth nyitott ajtót.
- Szia Netty hát te? – kérdezte Seth vigyorogva.
- Szia! Én Leah-t keresem. – válaszoltam neki mosolyogva.
- A másik szoba. Hé, amúgy jössz délután a partra? – kérdezte kíváncsian.
- Igen megyek.
- Szuper! – mondta majd elindultam a másik ajtó felé, és bekopogtam most végre Leah nyitott nekem ajtót.
- Szia! – mondta majd betessékelt az ajtón.
- Hoztam 3 fürdőruhát. Csak nem tudom, melyiket vegyem fel. Segítesz kiválasztani? – kérdeztem tőle mosolyogva.
- Persze. De előbb beszélnünk kell. Ja, egyébként Kim nem tud jönni, mert ő és a családja csak délután jönnek haza. – válaszolta.
- Oké értem. Szóval miről akarsz beszélni? – kérdeztem tőle miközben helyet foglaltam krémszínű ágyán.
- Ugyan Nett, hiszen te is tudod. Emilyről van szó. – mondta kifejezéstelen arccal.
- Ja, igen Emily szóval a múltkor Jake elvitt hozzájuk és egy kicsit összebarátkoztunk. – mondtam neki miközben az ujjaimat tördeltem.
- Figyelj! Én nem haragszom rád, ha erre gondolsz tőlem azzal vagy jóba, akivel akarsz engem nem zavar érted? – nézett rám. Én pedig meg könnyebbülve fújtam ki a levegőt.
- Akkor nincs harag? Mert tud, én bírom Emilyet! – néztem rá félénken.
- Rendben. Nem gáz. Tőlem lehettek barátnők csak azt ne kérd, hogy én legyek vele jóba, mert azt nem. – mondta én pedig átöleltem.
- Ó Leah imádlak, rendben ezt nem fogom kérni, ígérem. – mondtam neki majd elengedtem.
- Na, akkor ezt meg is beszéltük. Szóval hagy lám azokat a rucikat. – mondta nevetve. Én pedig kipakoltam a táskámból a bikiniket és az egyik egyrészes fürdőruhámat. Az egyik bikini sima fekete volt a másik pedig zöld párduc mintás. Az egyrészes pedig egy elég kivágott tűz piros darab volt.
- Hű ezek tök jók. Ezek közül én is nehezen választanék. A választáshoz a legjobb módszer, ha felpróbálod, őket szóval először kezd az egyrészessel majd a másik kettővel. – adta ki a parancsot és már zavart is át a fürdőjébe majd beadta a ruhát. Gyorsan felkaptam majd kimentem neki megmutatni.
- Na, mit szólsz? – kérdeztem tőle.
- Nem is rossz, de nézzük meg a másik kettőt is. – válaszolta majd visszatuszkolt a fürdőbe. Ezután felvettem a fekete bikinit majd újra kimentem.
- Na?
- Jó, jó! De a másikat is vedd fel. – válaszolta majd a kezembe nyomta azt a merész darabot. Reménykedtem benne, hogy nem ezt fogja választani, mert nem hiszem, hogy megúszom, pirulás nélkül a parton. Gyorsan felkaptam majd ismét visszamentem szobámba.
- Nos? – kérdeztem tőle mosolyogva.
- Á király ebben kell jönnöd. Ez nagyon menő! – válaszolta.
- Komolyan? Nem lesz ez egy kicsit merész? – kérdeztem tőle bizonytalanul.
- Szerintem tökéletes. Na, a kedvemért vedd fel. – nézett rám kölyökkutya szemekkel.
- Rendben. – adtam be a derekam majd átöltöztem a normális ruhámba.
- És te mit veszel fel? – kérdeztem tőle kíváncsian. Erre ő felállt majd oda sétált a szekrényéhez és kivett belőle egy egyrészes fürdőruhát. A ruha lilás mintás volt és elég kivágott, de nagyon szép.
- Ezt! – mutatott rá majd elém rakta.
- Jaj, ez nagyon szép. Biztos jól fog állni. – mondtam neki utalás képpen.
- Oké, oké felpróbálom. – mondta nevetve majd bement a fürdőbe. Mikor kijött csak ámultam, hogy milyen jól áll neki.
- Hű Leah nagyon jól áll! Olyan jó neked hogy ilyen bronzos bőröd van.
-Ó ugyan hidd el egy idő után ezt is megunnád. – válaszolta nevetve.
- Igen lehet. – mondtam neki majd rápillantottam az órámra, ami fél 12 mutatott.
- Jaj, nekem mennem kell. Majd akkor találkozzunk nálam 3-kor jó? Ja és légyszí szólj Kimnek is, szia! – a végét már a lépcső alján kiáltottam vissza.
- Okés szia! – köszönt ő is. És én már rohantam is haza. Nem akartam elkésni az ebédről, mert aztán nem engednek délután a partra. Ahogy futottam haza oda se figyeltem és neki ütköztem valakinek.
- Ó bocsi. – mondtam kapkodva a levegőt majd felnéztem és meg láttam Jaket.
- Hé, kislány hova ilyen sietősen? – kérdezte miközben bevágta megint azt a nagy mosolyt. Én persze megint elfelejtettem levegőt venni.
- Én izé ő haza, igen mert el fogok késni. Jézusom el fogok késni! - válaszoltam neki idegesen.
- Azt hittem már kerget valaki! – mondta vigyorogva.
- Mi? Jaj, nem dehogy csak délre haza kéne kérnem, mert ha nem, nem hiszem, hogy találkozunk délután. – mondtam neki.
- Akkor mit állsz még itt futás! – mondta a végét már nevetve.
- Kösz Jake nagyon vicces vagy. – feleltem neki gúnyosan.
- Jól van, bocsi gyere, elkísérlek úgy is útba esik, és legalább nem gázolsz el mást is út közbe. – mondta nevetve mire én csak elhúztam a számat.
- Ha-ha. – válaszoltam neki lehangoltan.
- Látom, szükséged van egy kis nevetésre. Szóljak Jarednek vagy esetleg a kis Rómeónknak Embrynek.
- Mi? Jaj, ne eszedbe ne jusson! – mondtam neki ijedten. Mire ő elnevette magát. De már én sem bírtam ki nevetés nélkül. Kábé egész úton nevettünk Embryn szegény srác. Mikor oda értünk Jake megint elkísért a verandáig majd búcsúként átölelt pont úgy, mint tegnap este.
- Akkor, szia, majd délután! – mondta majd elengedett.
- Szia! – köszöntem el én is majd bementem. Bent apa, szúrós pillantása fogadott.
- Nem úgy volt, hogy Leahnál vagy? – kérdezte felhúzott szemöldökkel.
- De igen és ott voltam. – válaszoltam rezzenéstelen arccal. Majd leültem az asztalhoz ekkor lépett be anyu az étellel a kezében.
- Szia Netty! Pont időben. – mondta mosolyogva. Majd letette az asztalra az ebédet mi pedig enni kezdtünk.
- Egy valamit nem értek? – nézett fel az asztalról apu.
- Mégis miről beszélsz drágám? – kérdezte anyu.
- Ha Leahnál voltál miért a Black gyerek kísért haza? – nézett rám haragosan.
- Apu! Jake és én útközben találkoztunk és ő hazakísért, mert egyébként is erre jött volna. – válaszoltam neki egyszerűen. Erre persze ő nem mondott semmit anyu meg csak megcsóválta a fejét hisz tudta apu már megint paranoiás. Mikor meg kajáltam felmentem a szobámba és bekapcsoltam a laptopom és felmentem msn-re de nem volt fent senki csak Vivi. Így hát rá írtam.

Netty üzenete:
Szia Vivi mizu?
Vivci üzenete:
Szijaaa:D á nincs semmi nélküled minden uncsii már úgy hiányzol!!
Netty üzenete:
Te is hiányzol nekem. De képzeld nem is olyan rossz ez a hely:D
Vivci üzente:
Hűha csak nem egy fiú van a dologban? Hogy hívják?? Jól néz ki? Hány éves?
Netty üzenete:
MI? Nem dehogy! Nincs semmi féle fiú!
Vivci üzenete:
Na persze mondod ezt te. De majd én kiderítem! Bizony rettegj, mert Vivi meglátogat nem is olyan soká:D rem örülsz
Netty üzenete:
Wíí de jó siess, amint csak tudsz, gyere már alig várom BFF(L)
Vivci üzenete
Én is alig várom, na most mennem kell majd besz. Puszika imádlak BFF szia
Netty üzenete:
Rendben, szia puszi én is imádlak<33


Ezután, én is kiléptem majd lecsuktam a laptopom és vártam, hogy délután három legyen…

6. fejezet

Sziasztok itt a kövi feji:D Remélem tetszeni fog írjatok sok komit*-* puszi(L)

6. fejezet
A délután további részét is Emilyéknél töltöttük, aki nagyon kedves volt! Este fele megérkezett Sam is Emily pasija, aki ahogy hallottam Jakkel nagyon jóban van. Attól függetlenül, hogy Leah nem bírja Emilyet én bírhatom, úgy gondolom, de remélem nem fog kiakadni, ha megtudja. Nem akarok összeveszni vele ilyen butaságon. De inkább még nem említem meg neki ezt a dolgot.
Embry egész délután engem bámult, mint valami antik vázát lesem tudta venni rólam a szemét. Jake pedig Embryt nézte haragos tekintettel. Nem tudom, mi baja van neki azzal, hogy bejövök Embrynek. De mindegy nem is érdekel.
- Hé, kislány mit szólnál, ha meghívnálak a jövő heti tengerparti buliba, amit én szervezek? – kérdezte tőlem Embry majd rám kacsintott.
- Drága Embry! Nem abban egyeztünk, meg hogy barátok maradunk? – kérdeztem tőle mosolyogva.
- De igen! Ez egy baráti meghívás volt. – válaszolta ártatlanul.
- Pff még hülye is tudja, hogy nem sakkozni akarsz majd vele a bulin! – mondta röhögve Jared.
- Te inkább fogd be humorzsák! Semmi szükség a vicceidre, amikor épp egy fontos meghívás közepén járok! – válaszolta neki Embry haragosan.
- Jól van, jól van befogtam.
- Bocs, de ezt a bulit inkább kihagynám, ha nem gond. Majd talán máskor. – néztem rá kiskutya szemekkel.
- Dehogy gond majd bepótoljuk! – mondta majd egyik karjával átölelt. Mire én megint kényelmetlenül éreztem magam.
- Embry vak vagy? Vagy mi? Nem látod, hogy nem kellesz neki? – kérdezte tőle dühösen Jacob.
- Jake nyugi. – szólt rá Sam.
- Én akkor leszek nyugodt, ha ez az idióta befejezi végre Netty molesztálását!
- Kit neveztél te idiótának? – állt fel haragosan az asztaltól Embry.
- Téged! – válaszolta neki Jake teljes nyugalommal.
- Fiúk most már elég legyen! Én inkább haza megyek. – mondtam majd felálltam megöleltem Emilyt és a többieket kivéve Jaket és Embryt és már indultam is ki az ajtón.

- Netty várj, haza kísérlek. – szaladt utánam Jacob.

- Rendben. Úgyis beszélni szeretnék veled négy szemközt. – válaszoltam neki majd elindultunk. Mikor már tisztes távolban voltunk a háztól bele kezdtem a mondani valómba.

- Figyelj Jake nagyon kedves tőled, hogy próbálsz megvédeni Embrytől, de már nem vagyok, kislány tudok magamra vigyázni. – mondtam neki.

- Jó ne haragudj, de akkor is olyan idegesítő ez a folytonos nyomulása. Vagy téged ez nem ez nem zavar? – kérdezte felvont szemöldökkel.

- Most erre mit mondjak? Szerintem letudod, olvasni az arcomról hogy mit, érzek. – mondtam neki nevetve mire ő csak elmosolyodott.

- Ja, igen mikor átölelt úgy néztél, mint akit kivégzésre visznek. – felelte vigyorogva.

- Nem az a gond hogy megölel, hanem az hogy még mindig nem érti, meg hogy én nem akarok tőle semmit. – mondtam neki letörten.

- Majd egyszer megérti, legalábbis merem remélni. – mondta Jake mire én elnevettem magam.

- Miért zavar téged ez ennyire? – kérdeztem tőle kíváncsian.

- Engem nem zavar. Tényleg nem. – válaszolta, de ő is tudta, hogy nem hiszem el neki.

- Jake mond, el bennem megbízhatsz. – mondtam neki majd mélyen a szemébe néztem, de nem kellett volna, mert megint nem tudtam másra fókuszálni csak arra a gyönyörű szemére. A térdeim megint remegni kezdtek, mint a kocsonya.

- Csak nem akarom, hogy megbántson téged. Ismerem Embryt egy igazi nőcsábász.

- Erről van szó? Semmi másról? – kérdeztem reménykedve. Mi reménykedve? Jaj, ne már megint! Csak nem akarhatom, hogy Jakenek tetszek, hisz csak rá kell nézni tökéletes én meg? Egy csődtömeg, aki még mindig a régi pasiját siratja, remek mondhatom.

- Igen erről. – válaszolta szem lesütve. Észre sem vettem, de már otthon is voltunk. Jacob felkísért a teraszra ahol apu ült és újságot olvasott.

- Szia, apu. – köszöntem neki.

- Sziasztok!

- Jó estét Mr. Hilson. – köszönt Jacob is.

- Hát akkor… - kezdtem bele.

- Akkor ő… - folytatta Jake is.

- Apu szerintem kényelmesebben tudnád az újságot odabent elolvasni. – mondtam neki haragosan.

- Nem én innen is mindent jól látok! – válaszolta és jelentőség teljesen Jakere nézett.

- Oké hát akkor majd talizunk Jake szia! – mondtam majd meg sem várva a válaszát bementem a házba. Odabent még mindig fortyogtam a dühtől. És ezt anyu és észrevette mert rögtön rá is kérdezett.

- Kicsim minden oké?

- Persze. – mondtam neki majd felbaktattam a lépcsőn a szobámba. Leültem az ágyra majd bekapcsoltam a tv-t és azt bámultam. Ezt nem hiszem, el miért kell mindig leégetnie apának. Hisz csak barátok vagyunk. De akkor miért hiányzik már most? A gondolta mentemet az ablakon kopogó kő törte meg. Oda mentem és kinéztem rajta. Láttam, hogy Jake az. Olyan izgatott lettem mintha most vallott volna nekem szerelmet. Gyorsan kinyitottam az ablakot és leszóltam neki.

- Jake te meg mit csinálsz? – kérdeztem tőle kíváncsian.

- Állj, hátrébb felmegyek. – szólt fel én pedig arrébb álltam, de lehetetlenségnek gondoltam, hogy feltud, jönni. De nem így történt kb 5 másodperc múlva már ott állt mellettem a szobámban.

- Hű ezt hogy csináltad? – kérdeztem tőle.

- Majd egyszer elmondom, de most elsőször kérdezni akarok valamit. – mondta majd, közelebb jött hozzám.

- Szóval tudom, hogy már Embrynek nemet mondtál, de arra gondoltam, hogy velem el jönnél-e a buliba? – kérdezte kiskutya szemekkel. Jaj, olyan aranyos neki nem mondhatok nemet. De nemet kell mondanom nem, megyek el és kész. A szívem és az eszem harcolt egymás ellen. De úgy tűnik, hogy most végre a szívem győzött.

- Elmegyek veled Jake. – mondtam neki szemlesütve. Ő pedig rögtön elmosolyodott.

- Szuper. Figyelj, holnap lemegyünk, a partra úszni nem lenne kedved jönni? Emily is ott lesz.

- De igen lenne! - válaszoltam neki mosolyogva.

- Oké akkor a parton találkozunk, én megyek is. – mondta majd elindult az ablak felé.

- Öhm a buli melyik nap lesz? – kérdeztem tőle.

- Jövő hét szombat. Na, szia! – válaszolta majd visszafordult és szorosan átölelt. Én is visszaöleltem, aminek a hatására a pillangók újra szárnyra kaptak a gyomromban.

- Szia! – köszöntem el én is tőle majd elengedett és már kint is volt. Miután elment elindultam a fürdő felé és lezuhanyoztam majd rögtön ágyba bújtam és elaludtam.

Újabb díjak:D:D

Köszönöm ezt a két díjat Bella99-nek!!:D(L)
1.Köszönd meg.
2.Rakd ki a blogodba.
3.Írj magadról három dolgot
4.Add tovább legalább három embernek.
5.Hagyj üzenetet mindenkinél akinek tovább adtad.

Magamról:D
Kedvenc filmem Eclipse és a Vampire Suck
Kedvenc márkám a Converse és a Nike:)
I love Billie Joe:DxD(LL)


1.Köszönd meg.
2.Rakd ki a blogodba.
3.5 titok a töriről és rólam
4..Add tovább legalább három embernek.

Húha hát titkok szóval a töriről^^
1 Netty barátnője Vivi elfog látogatnia a La pushba:D
2 Embry és Jake között lesz párszor egy kis nézet eltérésxD
3 Leah mikor átalakul összefog veszni Nettyvel!:S
4 Ha vége az első résznek folytatom a 2 résszel:D
5 A legnagyobb készüljetek fel!! Netty vámpír lesz!!

és akiknek adom tovább a díjakat nem más mint:D
Petrííí
http://everybullethatitsbillet.blogspot.com/
Natalie
http://darkprincess-natalie.blogspot.com/
Éss
Bee
http://twilightandbee.blogspot.com/
még egyszer köszönöm a díjat Bella99-nek puszii sziasztok(LL)