15. fejezet

Sziasztok meghoztam a frisst megint egy nappal hamarabb;) de nagyon csalódott vagyok mert csak 6-an írtak komit:( :( légyszi ennél legyen meg a 10 komi lássátok még hamarabb is hozom de a komit nagyon szeretném*-* úgyhogy a következő fejit csak akkor teszem fel ha meg lesz a 10 addig ne is álmodjatok róla xD szóval komi komi:D nos jóó olvasást és szórakozást kívánok ehhez a fejihez (= remélem tetszeni fog nektek millió puszi sziasztok(L)<33

15. fejezet

Reggel mikor felébredtem, újra rám tört a szomorúság Leah miatt. Valahogy ki kell békülnöm vele. Nem hagyhatom, hogy tönkre menjen a barátságunk! Így is ezen kívül is van még csomó bajom. Ott van például Jake! Nem tudom, meddig bírom még, hogy ne mondj el neki, hogy mit érzek. De mit is érzek? Azt hiszem, szeretem őt. De még mindig nem vagyok benne igazán biztos, mert a Jesse iránt érzett szerelmem még mindig nem tűnt el. Úgy érzem ez az érzés még bennem is marad egy darabig. De vajon meddig? Mindig is érezni fogok iránta valamit? Vagy egyszer csak eltűnik, és nem jut eszembe többé? Hát ezt erősen kétlem, de kitudja, nem tudom, mit hoz a sors. De egy biztos minden egyes nap jobban szeretem Jaket, és bármit megadnék érte, hogy ő is úgy érezzen irántam, mint én ő iránta.
A reggelem szokásosan telt. Meg reggeliztem majd bekapcsoltam a tv-t és azt bámultam. Tegnap megbeszéltem Emilyvel hogy délután átjön és magával hozza Selenát is. Na, igen itt a következő probléma. Még sehova sem jutottam a Paul Selena ügyben és ez ellen tenni kéne valamit. Csak még azt kell kitalálnom, hogy mit. Hm… talán Jake a segítségemre lesz. Gyorsan felpattantam a fotelból és már rohantam is át hozzá. Mikor oda értem épp kopogni készültem, amikor az ajtó kinyitódott.
- Szia Netty! – köszönt Jake majd szorosan átölelt. Az ölelése szokásához híven forró és gyengéd volt a szívem pedig persze rögtön meg lódult.
- Jake, szia! Csak nem hallottad, hogy jövök? – kérdeztem mosolyogva.
- Már az utca másik végéről hallani a szívdobogásod! Talán futottál? – kérdezte mosolyogva.
- Dehogyis! Én normálisan sétáltam. – válaszoltam.
- De…de, vá…várjunk csak. Te…te hallod a izét vagyis jaj ne! – mondtam majd vörös fejjel háttat fordítottam neki.
- Mi az? – kérdezte majd elém lépett és értetlenül nézett rám. Ekkor láttam beugrik neki és egy vigyor jelent meg az arcán.
- Ó szóval miattam van? Nincs, semmi baj kislány miattam nem kell szégyenlősnek lenned! – jelentette ki mosolyogva, amitől ha lehet még vörösebb lettem.
- Mi? Én… én nem is mondtam, hogy… - kezdtem bele, de ő közbe vágott.
- Persze, persze elhiszem. Szóval miért is jöttél? Nem mintha baj lenne, mert hozzám bármikor jöhetsz. – felelte és végig simított az arcomon mire a pulzusom az egekig szökött.
- Ő csak azért, hogy csinálnunk kéne valamit a Paul Selena ügyben, mert még mindig nem jutottunk sehova és megígérted, hogy segítesz ezért hát eljöttem. Szóval segítesz kitalálni valamit? – néztem rá kiskutya szemekkel.
- Naná! Megígértem vagy nem?! – nézett rám mosolyogva.
- De. – válaszoltam.
- Hát akkor gyere be. – mondta majd kitárta előttem az ajtót és beléptünk a házba. Ezután megfogta a kezem és felfelé húzott a lépcsőn majd beléptünk a SZOBÁJÁBA. Jó oké nyugodt vagyok. Nem kell rögtön beindítani a fantáziámat te jó ég mekkora ágya van ezen, tuti elférek én is! Jézusom miket gondolok?! Le kell állítanom magam.
- Ő klasz a szobád. – mondtam neki mosolyogva.
- Köszi de nem akarsz leülni ide? Biztos kényelmesebb, mint az ajtóban állni! – mondta mosolyogva miközben megpaskolta az ágyat magam mellett. Szép lassan oda sétáltam majd tisztes távolban helyet foglaltam mellette.
- Szóval… - kezdett bele.
- Szóval? – kérdeztem vissza.
- Ő mire gondoltál vagy nincs semmilyen ötleted? – kérdezte miközben rám pillantott.
- Hát nagyon még nincs semmi, de talán ha rátudnánk, venni Pault hogy, hívja el vacsorázni Selenat az már egy jó kiindulási pont nem? – néztem rá kíváncsian.
- Igen ez egy jó ötlet! Látod nem is kellek én neked! – válaszolta nevetve.
- Dehogynem! Te vagy az én ihlet farkasom! – válaszoltam vigyorogva.
- Ó micsoda rangom van! El se hiszed, mennyire örülök, hogy nem félsz tőlem és nem utálsz. – nézett a szemembe.
- Már mondtam Jake hogy én sosem tudnálak gyűlölni! Fontos vagy nekem! Te vagy az egyik legjobb barátom nem is tudom, mi lenne velem nélküled. – válaszoltam. Mire ő közelebb jött hozzám épp csak centik választottak el minket.
- Netty nekem te vagy a legfontosabb! Bármint megtennék érted! Én… - ekkor kopogtak az ajtón. Ezt nem hiszem el! Én megölöm.
- Hello gyerekek mizu? – lépett be Seth az ajtón.
- Seth micsoda vártalan meglepetés! Nem úgy volt, hogy délután ötkor jössz? – kérdezte tőle Jake egy kicsit haragosan.
- De igen. Csak unatkoztam otthon így gondoltam átnézek. Jaj, csak nem megzavartam valamit? – nézett ránk szemöldök húzogatva.
- Dehogy csak beszélgettünk. De én már megyek is. Emily nem sokára jön hozzám szóval, sziasztok! – köszöntem el majd felálltam Jake mellől, de ő elkapta a kezem.
- Ugyan Netty maradj, nem kell elmenned! – nézett rám kérlelően.
- Szívesen maradnék, de mint már mondtam mennem kell! – válaszoltam.
- Hát jó! Akkor kikísérlek! – mondta majd ő is felállt és elindultunk az ajtóhoz.
- Szia Seth! Majd találkozunk a bulin! – köszöntem el ő pedig integetett nekem.
- Akkor eljössz velem a buliba? – kérdezte Jake mosolyogva.
- Már mondtam, hogy igen. Vagy mit hittél talán lecseréltelek valakire. – kérdeztem nevetve.
- Nem mert arról már tudnék szóval és egyébként is az a valaki akkor már nem élne. – válaszolta egyszerűen. Mire én csak elnevettem magam. Kikísért a verandáig majd így szólt:
- Hétre érted megyek rendben?
- Oké! Hát akkor, szia! – köszöntem el majd közelebb mentem és adtam az arcára egy puszit ő pedig szorosan magához ölelt és viszonozta a puszit. Ezek után kábultan hazafelé indultam. Otthon még nem volt senki mivel anyuék pontban hatkor érnek haza. Gyorsan felszaladtam az emeletre majd befeküdtem az ágyamba hogy újra a gondolataimba merülhessek. Megint csak Jacobon járt az eszem, mint általában. Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből. Tudom nem helyes, de nem tudok nem rá gondolni arra a gyönyörű mosolyára arra a bizsergető érzésre mikor szorosan átölel, és azt mondta, hogy én vagyok neki a legfontosabb! Ez csak jelent valamit? De lehet csak áltatom magam hisz, hogy tetszene neki egy ilyen lány, mint én? Ez nevetséges. Ó istenem bár igaz lenne és tetszenék neki…annyira jó lenne. A gondolat menetemet a telefonom csörgése szakította meg.
- Halló? – szóltam bele.
- Szia Netty! Én vagyok Emily! Hé, mi lenne, ha inkább te jönnél át hozzám? Már Selena és Kim is itt van. Légyszi! – könyörgött nekem.
- Hát jó de, Jake jön értem hétkor és… - kezdtem bele, de ő félbe szakított.
- Nyugi majd Sam szól neki, hogy változott a terv és jöjjön ide! Oké? – kérdezte.
- Hát jó, megyek, csak írok egy cetlit a szüleimnek és összeszedem a cuccaimat jó? – mentem bele.
- Szuper! Siess, szia! – köszönt el majd letette és én is kinyomtam. Fogtam egy papír fecnit és rá firkantottam, hogy Emilyéknél vagyok, utána pedig a buliba megyek, ne várjatok puszi és ennyi. Beletettem a zsebembe addig, amíg előkerestem, amiket vinni akarok majd szaladtam is le a lépcsőn a papírt letettem a konyha asztalra majd rohantam is át. Mikor oda értem gyors bekopogtattam mire Emily nyitott ajtót. Megfogta a kezem és egyenesen berántott az ajtón.
- Hé hová ez a sietség még csak fél öt. – néztem rá értetlenül.
- Hát épp ez az sietnünk kell, ha el akarunk készülni ne, tudd, meg Kim meddig tudja válogatni milyen hajat, csináljak neki. – válaszolta szörnyülködve.
- Hidd el, el tudom képzelni. – mondtam neki együtt érzően. Felbaktattunk a lépcsőn és bementünk a fürdő szobába ahol a sok holmi szerte széjjel volt dobálva.
- Hát itt meg mi történt? – kérdezte Emily mérgesen.
- Csak nem találom azt a csillogó rózsaszín szájfényt. – felelte Kim angyalian.
- Ezt nem hiszem el! Ó egek, na, jó! Először is megcsinálom Selena haját ő úgyis csak ki akarja vasalni a haját aztán, jössz te Kim, de ajánlom, hogy addigra eldöntsd, milyen frizurát akarsz, mert csak egyet csinálok. Ja és persze amíg Sel haját csinálom, te szépen összepakolsz! Érted? – kérdezte tőle.
- Oké, oké meglesz! – válaszolta.
- Na azért! Szóval gyere ide Selena. – mondta neki Emily majd Sel belepattant a székbe és Em már hozzá is látott a hajához. Én addig is segítettem szegény Kimnek azt a sok rumlit elpakolni. Egy fél órával később már Kim jött, mert Selena már teljesen kész volt a haja a sminkje is rendben volt, már csak a ruhát kellett neki átvennie. Egy órával később Kim is elkészült egy gyönyörű szép kontyot varázsolt neki Emily egy fantasztikus sminkel. Mikor bele nézett Kim a tükörbe így szólt:
- Ó Emily ez mesés imádlak! – mondta majd megölelte őt.
- Gyere Netty most te jössz! – mondta majd oda mentem és beleültem a székbe.
- Szóval mire gondoltál mit szeretnél? – kérdezte mosolyogva.
- Ő nekem mindegy valami egyszerűt. – válaszoltam neki kedvesen.
- Rendben. Már tudom is milyen lesz! – felelte és hozzá látott. Először kifésülte hosszú barna hajam majd elől szépen elválasztotta. A többit sajnos nem igazán láttam, de a végeredmény egyszerűen hihetetlen lett.
- Hű ez nagyon jó lett! Neked fodrásznak kéne lenned! – dicsértem meg.
- Nem kell annak lennem, mert az vagyok, vagyis hát annak tanultam. – válaszolta mosolyogva.
- És miért nem nyitsz egy fodrász szalont? – kérdeztem tőle kíváncsian.
- Ezen még nem gondolkodtam. Szerinted jól menne az üzlet. – kérdezte.
- Szerintem tuti. Nagyon jó vagy! – válaszoltam neki.
- Ó nagyon aranyos vagy. Na, gyere, még megcsinálom a sminkedet. Tíz perccel később már az is kész volt már csak a ruhám hiányzott. Gyorsan felkaptam magamra meg a cipőt is így most már kész is voltam. Oda álltam a tükör elé és azon tűnődtem, hogy vajon Jake mit fog gondolni rólam. Tetszem, majd neki vagy talán észre sem vesz? Remélem az előbbi.
- Min gondolkodsz? – lépett hozzám Emily, aki már saját magának is megcsinálta a haját és sminket.
- Öhm semmin én csak… hű csini vagy! – tereltem el a témát, mert tényleg nagyon szép volt.
- Köszi de te sem panaszkodhatsz. – válaszolta mosolyogva, én pedig visszamosolyogtam rá. Ekkor oda lentről hangokat hallottam. Már ennyi lenne az idő? Mikor az órára pillantottam láttam, hogy hét óra két perc van.
- Na, lányok gyertek úgy hallom megjöttek a srácok! – mondta Kim majd szépen elindultunk lefelé. Először Emily ment le aztán Kim majd Selena végül pedig én. Egy kicsit ideges voltam, mert tudtam, hogy Jake ott van. Próbáltam nem160-as szívveréssel lesétálni, de amint megpillantottam teljesen felmondtam a szolgálatot. Ott állt a lépcső alján egy fekete ingben hozzá illő farmerban és engem nézett. Fogadni mernék, hogy megint elpirultam, de már kezdem megszokni. Mikor leértem Jake oda jött hozzám és így szólt.
- Káprázatos vagy! – majd egy puszit nyomott az arcomra.
- Köszi! – válaszoltam, de ennél többet nem tudtam kinyögni. Ezek után kézen fogva elindultunk a part felé a buliba…


Netty haja:


Emily haja:

Kim haja:

Kim ruhája: